Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
az 1919-es maqyab proletarforradalom előtörténetéhez 77 helyzet készületlenül találja". A gondoskodás odáig terjedt, hogy a közigazgatási hatóságoknak előre elküldték a statárium esetén esedékessé váló nyomtatott utasításokat, úgyszintén a statárium életbeléptetését hírül adó plakátokat.17 3 A statárium, eszközével harcolt a kormány a sztrájkokkal szemben is. A honvédelmi miniszternek 1918. május 3-án ..valamennyi honvédkerületi parancsnokságnak", stb. küldött „szigorúan bizalmas" utasítása hadiüzemekben folyó sztrájkok esetén arra való hivatkozással, hogy „sztrájkok, illetőleg az azokban való részvétel, még akkor sem tekinthetők jogosultaknak, ha tényleg fennállanak bizonyos visszásságok", nem elégszik1 meg a sztrájk szervezőinek a bevonultaitásával és frontraküldésével, hanem kimondja, hogy Mzonyos esetekben, pl. „folytatólagos munkamegtakarítás" esetén is .,a katonai rögtönibíráskodás alá tartozó személyekkel szemben, ez az eljárás alkalmaztassák".17 4 A vezetők halálraítélésével akarták ezeknek az üzemeknek a munkásait sztrájkjaik minél hamarább való beszüntetésére rábírni. Erről különben világosan beszél az utasítás 4. pontja: „A rögtönbíráskodás kihirdetése, tárgyalások és ítélethirdetések lehetőleg a helyszínen történjenek, az ítélet végrehajtása azonban a hadosztálybíróságnál. A halálos ítélet kihirdetése és végrehajtása között 12 órai időköz maradjon. Gondoskodni kell arról, hogy ezen határidő engedélyezése, a halálos ítélet kihirdetése után, a, sztrájkoló munkásoknak azonnal tudomásárai jusson. E rendelkezés célja, hogiy e képpen a munkásoknak lehetőség nyujtassék arra, hogy magatartásukat megváltoztassák és a munkát újból teljesen felvegyék, mely esetben, a munkásság előterjesztett kérelmére, a halálraítéltek me g к e g y e 1 m e zése jóakaratú megfontolás tárgyává teendő."175 De nemcsak a hadkötelesekkel szemben tartották helyénvalónak sztrájk esetén a statáriumot. A minisztertanács 1918. május 22-i ülésén megadta a belügyminiszternek a felhatalmazást arra, hogy „amint általános vagy csak szélesebbkörű sztrájkmozgalmak észlelhetők lennének, a teljesen előkészített statáriumi azonnal kihirdetendő legyen".17 6 Minél ingatagabbá vált a talaj a fennálló rendszer lába alatt, minél érezhetőbbé vált a forradalmi vihar közeledése, annál inkább alkalmaztak terrorisztikus rendszabályokat, reméltek csodákat az erőszaktól, a. munkás- és, katonatömegek megfélemlítésétől. A hadvezetőség és általában a katonai hatóságok nem egyszer adtak kifejezést a feletti elégedetlenségüknek, hogy a polgári hatóságok a munkásokkal szemben túl engedékenyek, nem elég erélyesek; represszív rendszabályok foganatosítása terén nem elég gyorsak és határozottak. A honvédelmi miniszter pl. azzal kapcsolatban, hogy volt rá eset, hogy a közigazgatási hatóság, azzal az indokolással, hogy „a népet nem szabad ingerelni" visszautasította a fegyveres karhatalom igénybevételét a tüntető tömeggel szemben, 1918 május 10-én „valamennyi honvéd-kerületi parancsnokságnak" a következő utasítást küldte szét: , Mindazon esetekben... amikor a közigazgatási közegek, az uralkodó áramlatok befolyása alatt a köteles óvintézkedések meg-17S Ez utóbbiakat azzal a megjegyzéssel, hogy „figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a városok (községek), ahol több az ipari üzem. ennek megfelelően több példánnyal láttassanak el". (Orsz. Lvt. M. E. 19.18. 2339/res. Ered. okin.) 174 Orsz. Lvt. M. E. 1918. 4134/res. Ered. okm. 175 U. o. l7e Orsz. Lvt. M. E. 1918. 9234/res.
