Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
78 andics erzsébe tételét elmulasztanák... a honvéd (katonai) állomásparancsnokságok kötelesek saját elhatározásaikkal önállóan közbelépni..."17 7 1918 július 9-én a monarchia hadügyminisztere fordult hosszú átiratban Wekerle miniszterelnökhöz, hogy az vesse latba minden befolyását annak érdekében, hogy sztrájkok esetén az illetékesek ne folytassanak hosszú tárgyalásokat ai munkásokkal, hanem minél gyorsabban térjenek rá karhatalmi eszközök igénybevételére. „ ... Kényszerülve érzem magam — írta hadügyminiszter —, hogy kifejezést adjak annak a nézetemnek, hogy mind az általános közérdek, mind elsőrangú katonai érdekek egyforma mértékben feltétlenül szükségessé teszik, hogy sztrájkok esetén ли erőszak latbavetését megelőző tárgyalások... okvetlenül a lehetséges legrövidebb időre korlátozódjanak és a munka kikénysizerítteft újra felvétele minden eszközzel szorgalmazta ssék."178 Az erőszakos rendszabályok további céltudatos fokozásának jegyében határozta el a magyar minisztertanács 1918. augusztus 31-iki ülésén a magyar csendőrség létszámának több, mint 50%-os emelését és ennek a felemelt létszámú csendőrségnek nagyarányú, egyes kategóriáknál közel 70%-os fizetésemelését, azzal az indokolással, hogy „az ország területén a közbiztonsági állapotok lényegesen megromlottak és a jelenlegi viszonyok között e tekintetben csak fokozottabb rosszabbodás várható,"17 9 Kb. 300 új, különböző hatáskörű csendőrparancsnokságnak felállítása stb. természetesen igen nagy terheket rótt az amúgyis súlyosan megterhelt háborús államgazdaságra. A reakciós magyar államhatalomnak azonban csendőrre mindig tellett. Wekerle Sándor miniszterelnök a fenti minisztertanácsi ülésen kjifejtette, hogy a csendőrség „kellő számra való felemelése oly elsőrendű államérdek, hogy azzal szemben minden áldozat elenyésző..." Ennek az intézkedésnek a foganatosítására a kormány kimondta a legnagyobb sürgősséget, mint olyan rendszabályra, amely „a békés állapotokra való átmenet idejére, a közbiztonság és rend fenntartása, valamint a leszerelésnek gyors, biztos és sima lebonyolítása érdekében feltétlenül szükséges".180 A minisztertanácsnak ez a határozata pontosan két hónappal az októberi forradalom kitörése előtt született meg és egészen nyilvánvalóan a közelgő forradalom megakadályozására irányuló preventív intézkedés volt. Ugyanezt célozták at katonai fegyelem erőszakos fenntartására irányuló egyre sűrűbb- halálos-ítéletek a katonaszökevényekkel szemben. A forradalom letörése céljából nevezi ki a kormány 1918. október 25-ről 26-ra virradó éjjel a kegyetlenségéről híres Lukachich tábornokot Budapest parancsnokává.181 Ugyanebből a meggondolásból tervezték teljhatalmú katonai diktátorrá való megtételét is. Erre azonban már nem került sor: a forradalom elsöpörte a terveket és a tervezőket is. ANDICS ERZSÉBET 177 Orsz. Lvt. M. E. 1918. 4414/res. Ered. okm. L. ugyancsak Cvrcek altábornagy levelét a miniszterelnökhöz 1918. máj. 21-ről. 173 Orsz. Lvt. M. E. 1918. 8822/res. Ered. okm. német nyelven. 179 Orsz. Lvt. M. E. 1918. 4913. A minisztertanács 27. ülésének jegyzőkönyve. Ered. okm. Kiemelés tőlem. A. E. 180 Orsz. Lvt. M. E. 1918. 4913. A minisztertanács 27. sz. jegyzőkönyve. Ered. okm. 181 Lukachich: i. m. 56. o.
