Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
72 andics erzsébet lezően elrendelt négyheti, ú. n. erkölcsi vesztegzár idejére a lelkészeknek, mint a nép lelkületét és gondolkodását elsősorban ismerőknek és ezért reájuk a legnagyobb és legjobb hatással lévőknek a gyűjtőtáborokban kiváló szerep biztosíttatott..."16 2 A kormány tudta, hogy mit cselekszik. A katolikus klérus által vezetett Keresztény Szocialista Párt szervezetei rendszerint hátbatámadták az imperialista háború ellen hősies küzdelmet folytató szocialista munkásságot. A gyors békekötést megnehezíti és a megélhetési viszonyok javítását megakadályozza minden oly mozgalom, mely miimkamegszüntetésre és forradalmi jellegű tüntetések rendezésére irányult —"15 3 hozta határozatba a szocialista munkásság 1918 januári tömegsztrájkjával kapcsolatban pl. a Keresztény Szocialista Párt pécsi szervezete és erről a legnagyobb alázatossággal értesítette a kormányt is. Az imperialista háborút folytató kormányzat nyugodtan számíthatott a népellenes magyar uralkodó osztályokat mindig a legkészségesebben 'kiszolgáló katolikus magasklérus támogatására.154 Az ,,osztályharc si szociáldemokráciának nevezett irígykedés és miunkakeriilés" ellen szónokolt és cikkezett ebben az időben Székesfehérvár nagynevű püspöke, Prohászka Ottokár.166 Korholta a magyar katonákat azért, hogy ha „kicsit is megsebesültek ezer és ezer számx-a dobják el a drága fegyvert..."16 0 Pellengérre állította a „naplopó" munkásasszonyokat. „A béreeasszony, vagy más, akinek elment a kenyérkeresője, megkapja ... az államitól a segélyt s nem dolgozik, ül a küszöbön, vagy a padkán a kályha mellett, lopja a napot.. ,"167 Prohászka, a katolikus egyháznak ebben az időben legismertebb s — aránylag legnépszerűbb, mert sokáig haladónak tartott — tagja, különben egyetemi tanár, író, a háború alatt, egyházi imprimatúrával megjelent tanulmányaiban a vérontásnak, embertelen öldöklésnek, „vérpiros halálnak", „forró vérzuhanynak, „vérkeresztségnek" olyan dicshimnuszait zengte, amelyek szinte hihetetlennek hangzanának, ha nem hallottunk volna azóta már a náciktól és nyilasoktól hasonló vérgőzös fejtegetéseket. ,Kell, hogy a vér esője tűzbeborítsa a. világot; hisz a vér mag\)sabbrendű tűz... haza és állam ée társadalom a vér energ-iájának a gyümölcse .. ,"16 8 „a hősiesség .., mennyire rokon ez a vallásossággal, nevezetesen a kereszténységgel! Mikor jó kedvvel, lobogó zászlókkal vonul ki a! nemzet ifjúsága s a férfiaiknak teljes erőben álló korosztálya s azutáni egy hét múlva hazavánszorog, ki láb, ki kar, ki szem nélkül.. hát nem ez az, amit az írás mond, hogy „nem tartom, életemet becsesebb-152 Orsz. Lvt. M. E. Ш18. 8397/res. Ered. okm. 163 Orsz. Lvt. M. E 1918. 1042/res. Ered. okm. 101 Persze, inkább csak az „erkölcsiek" terén. A főpapi uradalmak nagy mértékben kivették a részüket a hadiszállításokból, kevésbbé a hadiikölcsönjegyzésből. L. Orsz. Lvt. M E. 1918. 8787. sz „K. u. K. Kriegsminist. Liefersummen u. Kriegsanleihezeichungen d. Kriegslieferanten... Bd. 2. Ered. nyomtatv. Ugyancsak: Faragó László: A magyar hadikölcsönkötvények sorsa. Bp„ 1930. 20. o. E kérdéssel sokat foglalkozott az akkori sajtó is. 155 Prohászka Ottokár: A háború lelke, Bp.. 1915. 172. о. ш U. о. 171. о. Kiemelés tőlem. А. Е. Ж7 U. о. 1М Prohászka Ottokár: i. m. 40. о.
