Századok – 1949

Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24

az 1919-es magyar proletárforradalom előtörténetéhez 731 век magamnál..."16

* „.., Ha életet akarsz, akkor véredet ontsd; minél többéit ontod, annál inkább lesz életed .. ."

1<ю Az emberszeretet és irgalmasság érzésétől nem túlságosan áthatott egyházfő már ebben az időben fajelméleti elmefuttatásokkal lép fel, az imperialista háborús vérontás minél hathatósabb támogatása érdekében. „...Kikerülhetetlen az összecsapás az alsóbb s felsőbb fajok közt. Minden nemzet sajátos faji erő... mindegyik iparkodik kiadni erejét s tért akar foglalni. Ilyenkor üt ki ai háború, mert más eszközünk eddig az egyensúly helyreállítására nincs."161 Nem kevésbbé nyiltan állt az imperialista háború hirdetői és magasztalóinak sorába Csernoch János, akkori bíboros hercegprím,ás is. A magyarországi katolikus egyház feje már a háború első hónapjaiban leszögezte az egyház álláspontját: „Nem igaz... hogy a háború a keresztény világnézettel összeférhetetlen. Beleilleszkedik a keresztény erkölcsi igazságszolgáltatás rendszerébe."1

6

^ Félreértések elkerülése végett a hercegprímás leszögezte, hogy jogos háborúk alatt nemi érti „a lázadásokat, vagy a polgárháborúkat", azaz elnyomott osztályok, vagy népek szabadságharcát elnyomóikkal szemben. Nem, a hercegprímás kimondottan az imperialista háború hirdetője volt, az 1914-es háborút éppen abból a szempontból üdvözölte, hogy az Magyarországnak „expanzív fejlődését", új piacok szerzését biztosítja. Mindebben a magyar katolikus klérus — a hercegprímás szerint — szívesen vállalta a legaktívabb szerepet. „A háború után a mi hazánk is tágabb látókört nyer. Nagyobb sze>repet játszik a nemzetközi viszonylatokban. Üj piacok nyilnak meg előtte a Balkánon és a barátságos török birodalom területén... Boldog öröme volna a magyar egyháznak, hogy a szerencsés győzelem után az ő papjai és küldöttjei, mint más nemzetek papjai pionírjai leheitnek a mi hazánknak a külföldön a lelki kötelékek útján."16

1

b A háborúk „a gondviselés... hatalmas gőzekéi",1

" amelyeknek „erkölcsnemesítő", „nemes érzéseket fakasztó", „a vallásosságot ébresztő és fejlesztő behatásairól" Prohászka, Csernoch és a többiek nem; győztek eleget írni ós beszélni. „...A háború rásegíti az embert, hogy világ, kultúra^ életi fölött el. ...tudománynál és műveltségnél többre becsülje magában a hitet..."11

0 160

U. o. 10—11. о ,ea

U. o. 160. о. ч - 16

1

U. o. 7—8. o. 161

a Csernoch János: Egyház és háború. Bpest, 1916. 10. o. 161

b U. o. 13—14. o. 162

Nem kell azt gondolni, hogy Prohászka püspök mindezt maga is elhitte: ez csak a népnek szánt „szellemi eledel" volt, annak megnyugtatására A székesfehérvári Múzeumegyletben, tehát zártabb körben tartott előadásában kifejtette, hogy a háború „piacokért, gyarmatokért, végeredményben pedig pénzeszsákokért"folyik; „faji szenvedélyek, imperiális álmok, politikai tradídiók, tőzsdék és üzletek, milliárdok féltése és vágya... no meg egy arannyal megspékelt sajtó hazudozásai" igyekeznek azt jogosnak feltüntetni. (I. m. 153—164. o.) 163

U. o. 177. о