Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
70 andics erzsébet és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátását 14 2 Arról volt szó, hogy a magyar kormány nem tartotta elégségeseknek azokat az óvintézkedéseket, amelyeket a közös hadügyminisztérium és a hadseregfőparancsnokság foganatosított noha ezeknek a rendelkezéseknek értelmében a visszatérő hadifoglyokat, „a bolseviki eszméktől átitatott, megbízhatatlan és az állami rend szempontjából veszedelmes elemek kiválasztása és megrendszabályozásiai céljából", mielőtt a mögöttes országrészbe, azaz hazaengedték volna, többheti erkölcsi vesztegzár alá helyeztek. A magyar kormányt még az is nyugtalanította, hogy a zárt vonalokban továbbított hadifogolyszállítmányok érintették az ország területét! A hadvezetőség és a kormány drákói cenzúra-intézkedései között első helyen állottak az arra vonatkozó utasítások, hogy a sajtó a szovjet kormány intézkedéseiről, megnyilatkozásairól, de általában az oroszországi eseményekről, vagy semmit, vagy csak hazug rágalmakat hozzon. Tudvalevő, hogy a szovjet kormány egyik legelső tette az volt, hogy Lenin aláírásával szikratáviratban hívta fel „az összes hadviselő országok népeit és kormányait", hogy ,,azonnal kezdjék meg a tárgyalásokat az igazságos, demokratikus béke megkötésére".14 3 A Sajtóbizottság „felsőbb utasításra" még 1917. december 28-án közölte az összes szerkesztőségekkel, hogy ,,a bolseviki kormánynak a fegyverszünet illetőleg a békeajánlat tárgyában november 27—28-án kelt szikratáviratáról közlemények semmiféle alakban sem közölhetők."14 4 Az illetékes szervek a legnagyobb nyugtalansággal ellenőrizték, hogy a mjagyar közönség ne tudja, meg még azt sem, hogy a szovjet kormány szabadon bocsátotta a hadifoglyokat és egyáltalában ne legyen informálva ( a hadifoglyok érkezésének idejéről. Március 2-án utasítás ment „valamennyi kir. főügyészhez," hogy „az időszaki lapokban a hadifoglyok hazaérkezéséről csak a hivatalos híradások közölhetők."14 5 Alig egy pár napra rá, március 6-án a hadügyminisztérium kérelmére kimondják, hogy ,,a hadifogolykérdésre vonatkozó sajtóellenőrzés újabb országos szabályozása látszik szükségesnek."1 1 * „A hadifoglyok helyzetének az új orosz uralomi alatt optimisztikus színben való feltüntetése teljesen hamis képet adhat a bolsevikiek szándékairól és képességeiről, akiknek eljárását hasznosnak, humánusnak és szervezőképesnek feltüntetni sein: tényleges okunk, sem politikai érdekünk nincsen."147 Az orosz forradalomról és a szovjet állam ténykedéséről szóló hírek egyszerű elhallgatását azonban, egyre kevésbbé tartották elégségesnek az illetékesek. Ezért 1918 elején szovjetellenes rágalmaknak tervszerű, központilag irányított terjesztését határozták el. Ennek feladata volt „ezúton népszerűtlenné tenni a társadalmi és állami rend felforgatására irányuló törekvéseket". 1918 februárjában a honvédelmi miniszter javaslatot tesz a minisztertanácsnak „bolseviki eszmék elleni sajtópropaganda szervezésére". „A honvédelmi miniszter úr a minisztertanács hozzájárulását kéri, hogyi a bolseviki eszmék terjedésének meggátlása érdekében sajtó-142 Orsz. Lvt„ M. E. 1918/1574. sz. 8. számú minisztertanácsi jegyzőkönyv. Ered. okm. 143 „A polgárháború évei a Szovjetúnióban". 1917—1922. 2. k., Moszkva, 1947., 286.0. 144 Munkásmozgalmi Intézet, Múzeum. Más. 14 5 Orsz. Lvt. Magy. Kir. Igazságügyin. 1918. Bi. 301/66. sz. Ered. okm. 148 U. o. 1918. március 6-án érkezett. Ered. átirat. 147 U, o. . ,
