Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
68 andics erzsébet Horvátországban a szökevényekből alakult „Zöld-káder" veszélyeztette a közbiztonságot, fosztogatott és rabolt. Októberben ezek a szökevények betörtek a Muraközbe és több pályaudvart romboltak szét. Október 27-én a haditengerészetnél tört ki a lázadás.. ."l s ° A felsorolt esetek között a pólai és cattarói13 7 tengerész-lázadások mellett a legnagyobbarányú a pécsi katonai zendülés volt. Erről a pécsi főügyész jelentésében az igazságügyminiszterhez a következőket olvassuk: „Pécsett 1918-ik évi május hó 20-án, Pünkösd ünnepének másodnapján kitört katonai lázadásról, az ezzel kapcsolatos eseményekről, és történt intézkedésekről jelentéseimet a következőkben összegezem-" A Frigyes-laktanyában elhelyezett cs. és kir. 6. sz. újvidéki gyalogezrednek egy része fellázadt. — Utóbb kiderült hogy a lázadásban az ezrednek, illetőleg pótzászlóaljának úgyszólván egész legénysége résztvett. A lázadás kezdeményezői a pótzászlóaljnak menetszázadba beosztott emberei voltak. A menetszázad részben vagy nagyobbrészben orosz hadifogságból visszatértekből állott, akik, mint a hadbírósági tárgyalásokból kitűnik, bolseviki tanokkal vannak saturálva. — Ez a menetszázad körülvette saját kaszárnyáját, a kaszárnyaügyeletes tiszttől egy bizottság a fegyver-, lőszertár és pénztár kulcsainak átadását követelte és miikor ez ezt megtagadván egyet közülük lelőtt, leszúrták, a kulcsokat tőle elvették, a pótezászlóaljnak hozzájuk siető embereit felfegyverezték, a gépfegyvereket, számszerint 19—24-et. is hatalmúikba kerítették, a pénztárt magukhoz vették. A felfegyverkezett lázadók, kik tisztjeiket bántalmazták, közülök egyeseket meg is öltek és a velük egyet nem értőket terrorizálták, megszállották a közelben lévő báró Fejérváry-honvédlaktainyát—, a belvárosi pályaudvart, és a budai külvárosi pályaudvart... A lázadókkal' a helyben állomásozó péesi 19. és kassai 9. m. kir. honvédgyalogezredek és a pécsi 8. m. kir. honvédhuszárezred, illetőleg ezek pótkeretei nyomban felvették a harczot. Mindkét részről kézifegyverekkel, és gépfegyverekkel, mely utóbbi fegyvert illetően a lázadók kezdetben túlsúlyban voltak, majd a délután folyamán a honvédek két hegyi ágyúval is harcoltak... Déltájban a lázadók az utcákból, majd délután 2 óra tájban a mindkét pályaudvarból, a megszállott lalktanyákból, utóbb a fém- és faiparszakiskolából és a ,,Fehér farkas" vendéglőből is kiszoríttattak... E közben a honvédek és utóbb a csendőrök többszáz foglyot ejtettek. A halottak és sebesültek száma ismeretlen. S délután folyamán körülbelül 40—50 főből álló lázadócsoport Pécsbányatelepre vonult ki, hogy a bányász-századot és a bányamunlkásokat csatlakozásra bírja. Fölös számban vittek magukkal a hozzájuk csatlakozók felfegyverzésére fegyvereket... Bányatelepi actiój uk nem járt teljes sikerrel, bár az, hogy 90 népfölkelő-bányász le van tartóztatva, azt látszik igaizolmi, hogy akadtak köztük párthívekre... Egyes szétszórt bandák Pécsvidékén és a Mecsek erdőben is kóborolnak. — Elfogatásuk még mindig történik. 1918. évi május hó 20-án este 6 óra felé a városban a csend, rend és nyugalom helyreállt. — A katonai segítség és 200—300 csendőr az esti, »» Lukachich Géza: i. m. 28—29. o. a cattarói kikötőben 1918. február 1-én az engedelmességet megtagadó tengeré szek közül négyet kivégeztek, bíróság elé állítottak közel 400-at. (Orsz. Lvt. M. E. 1918/8907. sz. Ered. távirat.)
