Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
az 1919-es magyar proletárforradalom előtörténetéhez 731 a katonaság körében, a hadseregben ie. Az egyre megbízhatatlanabbá vált katonaság ellenőrzésére és főkép a szökevények összefogdosására 1918-ban a fővárosban ú. n. „katonai rendőrséget" alakítottak. Lukachich tábornok — 1918 tavaszán az összes magyarországi katonai karhatalmi alakulatok parancsnoka, majd 1918 októberében a nagyjelentőségű budapesti katonai kerület parancsnoka — a katonai rendőrségről a következőket írja: „Ez katonatisztek parancsnoksága alatt állott A rendőrség közemberei kiválasztott, megbízható kaitonák, többnyire altisztek voltak. Azok egy része polgári ruhában látta el a szolgálatot. A katonai rendőrség hatásköre kizárólag katonai egyénekre terjedt ki. Működéséről a katonai rendőrség minden hónapban jelentést terjesztett elő a budapesti katonai parancsnoksághoz."13 4 Az általános forradalmi válság további érlelőd ősének a jele volt, hogy 1918 folyamán nemcsak a szökések válnak tömeges jelenséggé13 5 hanem a nyílt parancsmegtagadások, sőt zendülések is egyre gyakoribbakká válnak a hadseregben. Lukachich emlékirataiban „hivatalos adatok alapján" egész sor „lázadási esetet" sorol fel annak hozzáfűzésével, hogy a tényleges eseteknek ő is csak egy részét ismertei Az általa felsoroltakból idézzük a •következőket: „1918. január 30-án bolsevista lázadás tört ki Sajóecsegen a 305. honvédgyalogezred pótzászlóalj ánál. Február havában Pólában és Cattaróban fellázadt a haditengerészet legénysége, mely lázadás Cattaroban májusban megismétlődött. Február lLén... a 22. gyalogezrednél, majd február 14-én... az 53. gyalogezred pótzászlóaljánál és a bosnyák 8. vadászzászlóaljnál tagadta meg a legénység az engedelmességet. Február 11-én... a 36. lövészezred menetszázadai lázadtak fel... Május 12-én Rimaszombaton fellázadt egy menetszázad és rabolni kezdett. Május 20-án... a 6. és 58. gyalogezred, továbbá a 7. lövészezred pótalakulatainál lázadt fel a legénység. Május 20-án Pécsett a 6. gyalogeizredbeli pótzászlóalj legénysége megtagadta az engedelmességet. Tiltakoztak a menetszázadokba való beosztás ellen, feltörték a raktárt, ellátták magukat fegyverrel és lőszerrel ... A 19. honvédgyalogezred megerősítve Villányból és Siklósból odavont századokkal és csendőrökkel letörte a lázadást, valóságos harcot vívott a lázadók ellen, melynél 20 halott és számos sebesült maradt a helyszínen. Május 21-én... a 21. lövészezred pótzászlóaljánál tört ki lázadás. Május 25-én... a 16. és 17. lövészezred legénysége tagadta meg az engedelmességet. Május 24-én... a 97. ezred, június 4-én a 70. gyalogezred, június 26-án a 29. vadászzászlóalj pótszázadainál tört ki zendülés... Június 9-én a 36. gyalogezred menetszázadai tagadták meg az engedelmességet. 1J4 Báró somorjai Lukachich Géza: Magyarország megcsonkításának okai. Bp. 29. о. U5 A katonai rendőrség 1918 május havi jelentése szerint Budapesten egy hónap leforgasa alatt, több mint 20 ezer esetben kellett katonai egyének ellen eljárnia. Az esetek kétlwrmadrésze azzal volt kapcsolatos, hogy az illetők csapataikat vagy önkényesen elhagyták, vagy oda nem tértek vissza. A megrendszabályozottak igen nagy számban — az esetek csaknem 20 százalékában — tiszteletlenül viselkedtek katonai feljebbvalóikkal szemben. (Lukachich: i. m. 30. o.)
