Századok – 1949

Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24

66 andics ebzsébet őket, hogy cselekményük ,,a katonai hatóság elé tartozik és tíz-húsz évig terjedhető börtönnel, esetleg halállal büntethető".13

0 A magyar munkásság ezúttal is a harckészségnek remek példáit adta. A csendőrök és katonaság brutalitása, a bizalmiak tömeges letartóztatása, a sztrájkmozgalmak vezetőinek hadbíróság elé állítása, mindez nemi tudta megtörni az Októberi Forradalom hatása alatt öntudatosságban hatalmasat növekedett miagyar munkásokat. Jellegzetes ebből a szempontból — és ez csak egy példa a sok közül — a salgótarjáni acélgyárban dolgozó munkások magatartása a júniusi sztrájk alattit. A gyár vezetői a központnak küldött jelentésükben, a gyárban történtekről a következőképpen számoltak be: „A gyári munkás streik jelen stádiumára nézve jelentik, hogy a katonai vezető a streik szervezőket, t. i. a szakszervezet főbizalmi embereit letartóztatta s azokat a kassai Hadbíróság elé akarja vitetni... Különben még jelenthetjük, hogy a katonai vezető ma délelőtt az összes katonakötelezett munkásokat összehivatta és kijelentette nekik, hogy amennyiben holnap — hétfőn — munkába nem, állanak, őket azonnal bevonultatja s mint katonákat fogja őket ismét gyári munkára kivezényeltetni, amikor a megállapított katonai zsold mellett lesznek kénytelenek minden munkát elvégezni. A katonai vezetőnek szigorú parancsa, a hozzáfűzött felvilágosító magyarázata úgy látszik jó hatással volt a munkásokra és a hozzájuk intézett kérdésre, hogy hétfőn: munkába fognak-e állani, „igennel" feleltek. — Miután a salgói bányamunkásokhoz hasonló felhívás, történt remélni lehet, hogy hétfőn a munkát megkezdhetjük és erre nézve az előintézkedések megtótettek." S most következik a „váratlan fordulat"! A salgótarjáni acélgyárnak munkásokat denunciáló131

vezetői jelentésükhöz utólag — valószínűleg a postára való feladás előtti sebtében — a következő megjegyzést voltak kénytelenek hozzáírni: „A munkások hétfőn nem állottak munkába!"13

2 A'z imperialista háború elleni küzdelemben a férfiaknál nem kisebb elszántsággal vették ki részüket a miunkáswó'fc, akiknek az arányszáma az üzemekben, még olyan szakmákbam is, ahol eddig alig találtak alkalmazást, a háború alatt jelentősen megnövekedett. A honvédelmi miniszter 1918. május 3-án kelt és „valamennyi honvédkerületi parancsnokságnak közvetlenül ... és tudomásul a honvéd főparancsnokságnak" küldött „szigorúan bizalmas" utasításban szükségesnek tartotta az illetékes katonai hatóságok figyelmet külön felhívni a következőkre: „Tapasztalat szerint a hadvezetőség részére dolgozó üzemekben rendszerint éppen a női alkalmazottak tartoznak a legmegbízhatatlanabb elemek közé. Már többször érkezett be olyan értelmű jelentés, hogy a női alkalmazottaik gyakran nem- csak azt kísérlik meg, hogy munkabeszüntetésekkel zavarják meg az üzemet, hanem még lázító beszédeket is tartanak, felvonulásokban vesznek részt s gyermekkel karjaikon a tüntetők első soraiban lépnek fel kihívóan a közbiztonsági közegek ellen.. ."133 Az ,,orosz forradalom magyarországi kisugárzása" 1918 folyamán már egyre érezhetőbbé vált a „mundérba bujtatott munkások és parasztok", azaz 180

U. o. Ered. nyomtatv. 151

A jelentésből az is kitűnik, hogy a letartóztatott főbizalmiakat illetőleg a gyárvezetőség „a katonai vezetők kívánságára" nyilatkozatokat adott be az összes üzemfőnökök aláírásával a katonai bírósághoz, hogy az „a gyár részéről is informálva legyen". (U. o.) 151

Munkásmozgalmi Intézet. Múzeum. A Rimamurányi—Salgótarjáni Vasmű Részvénvtársaság Salgótarjáni Acélgyára Sz; 98 846. Ered. okm. '"Orsz. Lvt. M. E. 1918/4134/res. Ered. okm.