Századok – 1949

Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24

az 1919-es magyab рвоьетавгоееаодьом előtörténetéhez 61 üzemekre, az pl. abból látható, hogy a tatabányai bányammvekre utalt Magyar Ágyúgyár katonai vezetői már június 20-án aizt jelentették, hogy szénhiány miatt üzemük leállítása esedéktes... A szénhiány miatt fenyegető üzemleállítás a közben kitört általános sztrájk máatt veszítette az időszerűségét"11

8 Az 1918-as év háború-ellenes munkásmiegmozdiulásainak történetében a legnagyobb jelentőségű és kihatású esemény — a januári tömegsztrájk után — kétségtelenül a Máv-gépgyiári csendőrök vérengzése által előhívott júniusi általános sztrájk volt. A munkásság elemi erejű felháborodása szinte minden akadályt elsöpört. A kormány nagyszámú karhatalma alakulatot mozgósított és valósággal megszálltaj a fővárost. Hogy a sztrájk vidékre való terjedését megakadályozza, zár alá helyezte a távirdát és a távbeszélőt. Nagyarányú megltorlóintézkedések életbeléptetését határozta el a munkásegyesületek és a munkássajtó ellen. A sztrájk mindennek ellenére hihetetlen gyorsasággal terjedt, először a fővárosban, ahol megálltak a villamosok, nem jelentek meg az újságok, majd vidéken is és június 20-tól június 27-ig tartott. A teljes létszámban mozgósított budapesti államrendőrség főkapitánya Sándor László a Máv-Gépgyárában történtekről, amelyek az egész sztrájkmozgalmat megindították, a következőképpen számolt be a belügyminiszternek: „A budapesti m. kir. államrenddrség főkapitánya. Nagyméltóságú magyar királyi BELÜGYMINISZTER ÜR! Van szerencsém a magyar királyi államvasutak gépgyárában a mai napon történt zavargásokról és a zavargás következtében felmerült csendőri fegyverhasználatról, annak lefolyásáról és аи előzményekről jelentésemet a következőkben megtenni: A MÁV-gépgyárban, amelynek munkásai 1916. június hava óla népfölkelő munkászászlóaljban vannak sorozva, bérkövetelés miatt napirenden voltak a munkaibeszüntetések. Legutoljára folyó hó 17-én az öntőműhely 117 segítő munkása szüntette be a munkát, a 90 filléres akkord kereset helyett 160 fillért követelve. 18-án délután Danninger ezredes kiszállt a gyárba a sztrájkoló munkásoknak egy küldöttségét fogadta és közölte velük, hogy ő a bérkérdésbe nem avatkozik, ennek megvan az illetékes fóruma, azonban, mint népfölkelő zászlóaljba osztott munkásoktól megköveteli, hogy azonnal kezdjék meg a munkát, ezt a kijelentését az ezredes a katonai iroda elé vonult összes sztrájkoló munkások előtt is ismételte. A sztrájkoló öntödei segédmunkások 19-én reggel 8 órakor megkezdték a munkát, fél 10 órakor azonban ismét leálltak. Az ömlesztett vas a kazánban volt, a másik része pedig az öntő üstökben. Nehogy az ömlesztett vas kihűljön és a kazánokat hasznavehetetlenné tegye, a villamosközpont vezetője két szakmunkást az öntőbe rendeli hogy a megolvasztott vasat a dolgozni akaró más segédmunkásokkal együtt ki tudják önteni. A dolgozó szakmunkások egyikét Zavady Ferenc sztrájkoló öntősegédmunkás megfenyegette, a fenyegetőt a katonai parancsnoknak bejelentették, miért is a katonai parancsnok ma délelőtt 9 órára Zavady Ferencet kihallgatás végett magához rendelte. Zaivadyval együtt az 118

Orsz. Lvt. M. E. 1918. 8822/res. Ered. okm. német nyelven.