Századok – 1949

Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24

66 andics erzsébet öntőműhelynek 400 munkása vonult a katonai vezetőség épülete elé, ezzel hatni akartak Zséjonka József csendőrőrnagy katonai parancsnokra, hogy Zavadyval szemben komoly rendszabályt ne alkalmazzon. Zséjonka őrnagy az egybegyűlteket távozásra hívta fel, s miután ennek eredménye nem volt, őketl az állandóan rendelkezésre álló csendőrökkel szé'tkergettette. Egy negyedóra múlva a munkások a többi műhelyekből is kivonultak, mintegy ezren a ka'tonai vezetőség irodája elé mentek, tiltakoztak az ellen, hogy munkástársaikat puskatussal kergették el a katonai irodától. Erre először egy gyártisztviselő ment ki a munkások közé, aki. igyekezett őket, megnyugtatni és csendes távozásra bírni, majd Zséjonka őrnagy maga ment ki a tömeg közé, figyelmeztette őket, hogy ellenséges magatartásuk és engedetlenségüknek súlyos következményei lehetnek, mert ha az ő katonai parancsát nem teljesítik, kénytelen volna velük szemben legerélyesebben fellépni. A munkásokra úgylátszik hatása volt, mert egynéhányan távozni készülitek, azonban egy munkás elkiáltotta magát, hogy azért sem megyünk széjjel. Ez a közbekiáltás a munkások hangulatát megváltoztatta, s neani mozdultak a helyükről. A csendőrség igyekezett őket fegyver használata, nélkül szétoszlatni. Erre a munkások vasdarabok dobálásával feleltek, a dobáláeok. egynéhány csendőrt megsebesítettek, sot maga Zséjonka őrnagy is feijén és kezén vérző sebet kapott. A gyártisztviselők állítása szerint a műhelyek felől két lövés dördült el, ezen eseményeknek a hatása alatt Zséjonka őrnagy a lőfegyver használatát rendelte el; sortüzet azonban nem vezényelt. A csendőrök azokra lőttek, akik őket megtámadták és vasdarabokkal dobálták. A fegyverhasználat következtében a helyszínen három munkás halt meg, és pedig Mira Sándor 31 éves napszámos, Fáczán György 38 éves napszámos és Tóth István rézműves. Utólag szerzett értesülésem szerint egy negyedlik munkás a kórházbaszállítás közben halt meg. A halottakon kívül 19 munkás sérült meg ... Ezeni események után a munkások kivonultak a gyárból és a Barossutcán átvonulva a parlament elé igyekezték. A szomszédos Ganzvagongyár munkásai a lövést hallva kivonultak a gyárból, s megtudva a történteket, egy töredékük a MÁV-gépgyár Golgotai-utcai kapuján behatolt a gyárterületre és a legközelebb eső irodákban rombolást követett el. A rombolás folytatását az azonnal kivonuló csendőrség és rendőrség megakadályozta és a romboló munkásokat a gyár területéről kiűzte. A MÁV-gépgyár saját munkásai a gyárban nem romboltak. A történtek utáni első időben azt) véltük, hogy ez a rendzavarás a gyár területén nem fog túlterjedni, s a többi gyárak munkásai a törvén nyes vizsgálat befejezését nyugodtan fogják bevárni. A magyarországi vas- és fémmunkások központi szövetsége első állásfoglalásából legalábbis erre kellett következtetni. Külön,külön a rendőrhatóság, valamint, a gépgyárosok előtt is kijelentették, hogy ők a többi gyárakat nem akarják a MAV-gépgyárban történtekből kifolyólag szolidáris akciókba vonni. A gyárat kérdezősködő bizalmiférfiainak állítólag azt az utasítást adták, hogy a szövetség még nincs informálva, várják be nyugodtan a vizsgálat eredményét, és addig is dolgozzanak tovább. Féltizenkettőkor a vas- és fémmunkások központi szövetségének vezetősége úgy látszik más elhatározáshoz jutott, mert ekkor több gyárból kaptuk a jelentést, hogy a munkások nyugodtan abbahagyták a munkát, kivonultak a gyárból és a katonavezetőknek kijelentették, hogy délután sem fognak munkába menni. A délután folyamán mind több és több gyár állott meg, a szerint, ahogy az egyes szakszervezeti központokból az utasítást megkapták. Az eddigiekből azt kell következtetni, hogy holnap