Századok – 1949
SZTÁLIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY lrla: В D. GREKOV, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke (Izvesztyija Akademii Nauk SzSzSzR. Szerija isztorii i filoszofii. 1949. 6. sz.. 481—500. old. és a ,-Jcszifu Visszárionovicsu Sztálinu Akademija Nauk SzSzSzR. Moszkva. 1949." c. kötetben. 227—256. old.) Joszif Visszárionovics Sztálin, az nj élet építője, a marxizmus-leninizmus forradalmi elméletét gazdagítva oly tudományos munkákait alkotott, amelyek az egész modern haladó tudomány fejlődésének elméleti alapját képezik. Sztálin elvtárs munkái a kultúra és tudomány minden területén irányítják a haladó mozgalmat, de eszméi különösen a történettudomány szempontjából fontosak. Sztálin elvtárs nem egyszer hangsúlyozza munkáiban, m/ilyen hatalmas jelentősége van annak, hogy történeti úton közelítsük meg a jelenségeket Ezt a módszert a marxista-leninista világnézet szempontjából kötelezőnek tartja. J- V. Sztálin eat írta: „...van egy tudományág, amelynek ismerete feltétlenül kötelező minden tudományág bolsevikjai számára — ez a marxistaleninista társadalomtudomány, a társadalom fejlődési törvényeiről, я proletárfornadalom fejlődési törvényeiről, a szocialistái építés fejlődési törvényeiről, a kommunizmus győzelméről szóló tudomány... A leninista nem leihet csupán kedvelt tudományágának specialistája — hanem egyúttal politikusnak és társadalmi embernek is kell lennie, élénken érdeklődnie kell országa sorsa iránt, ismernie kell a társadalmi fejlődés törvényeit, tndnia kell alkalmazni ezeket a törvényeket..."1 Különösen „A dialektikus és történelmi materializmusról" szóló munkájában beszél J. V. Sztálin világosan arról a tudományról, amely felfedi a társadalmi fejlődés törvényeit. „Könnyű megérteni — olvassuk itt — milyen óriási jelentőségű a filozófiai materializmus tételeinek kiterjesztése a társadalmi élet tanulmányozására, a társadalom történetének tanulmányozására.-. Ha a természeti jelenségek kapcsolata és egymástól való kölcsönös függésük a természet fejlődésének törvényszerűségei, akkor ebből az folyik, hogy a társadalmi élet jelenségeinek kapcsolata és egymástól való kölcsönök függése — szintén nem véletlen, hanem a társadalom fejlődésének törvényszerűsége. Tehát a társadalmi élet, a társadalom története megszűnik „véletlenek" halmazata lenni, mert a társadalomi története a társadalom törvényszerű fejlődésének jellegét nyeri, a társadalom történetének tanulmányozása pedig tudománnyá válik ...Tehát: a társadalom' történetéről szóló 'tudomány, a társadalmi élet jelenségeinek mindem bonyolultsága mellett is, éppoly exakt tudománnyá válhiat, minit mondjuk a biológia, olyan tudománnyá, mely a társadalmi fejlődés törvényeit fel tudja használni gyakorlati alkalmazás céljaira."1 ' Sztálin: A leninizmus kérdései. Budapest, 1949., 704—705. 1. г U. о. 643—644. 1. 1*
