Századok – 1949

Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24

AZ 1919-ES MAGYAR PROLETÁREORRADALOM ELŐTÖRTÉNETÉHEZ 55 hogy újra lehet folytatni a harcot, ott, ahol 1914 júliusában abbahagyták, ugyanazokért a követelésekért és ugyanazon a színvonalon: a harcot az általános választójogért. Éppen úgy, minit a háború előtt, most is készek voltak a munkásságot „kölcsönadni" a poilgári ellenzéki pártoknak, mozgalmaikat inkább csak revolverezésre felhasználni a kormánnyal szemben és kompromisszumokat, paktumokat megvásárolni azzal, hogy ezeket a tömegmozgalmakat leszerelik, még mielőtt túlságosan veszedelmlesekké válnának. így történit az 1918 januárjában ás, amikor a szociáldemokrata vezetők a Wekerlekormánynak azon ígéretére, hogy tető alá hozza az általános választójogot, a kormájmy)al megegyezve leszerelték, ha nem is minden zökkenő nélkül, a munkásság forradalmi megmozdulását. Ehhez hozzá kell még tennünk, hogy a Népszava annál nyugodtabban, tett ebben az időbeni szimpátia-nyilait,kozaitökat Szovjetoroszország felé, mert még nem kellett, — legalábbis úgy látta — komolyan félnie attól, hogy Magyarországon is bekövetkezik a forradalom és felvett ugyanazokat a problémákat, amelyeket a;z orosz forradalom felvetett Ahogyan Magyarország is mind közelebb került a forradalomhoz, főkép minekután győzött a forradalom, a Népszava Szovjetoroszországgal foglalkozó cikkei már egyre inkább odalyukadtaik ki, hogy ami ia forradalmi Oroszországban a Bolsevik Párt vezetésével végbemegy, ш ugyan szép is, jó is, de Magyarországra nein érvényes, Magyarországra nem alkalmiajzható. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kérdéseiben az opportunista párt- és szakszervezeti vezetőknek nem volt és nem is lehetett hátsógondolatok nélküli, őszinte magatartásuk. Egészen máskép viszonyultak atz oroszországi munkásosztály és a Bolsevik Párt nagy küzdelmeihez a szociáldemokrata párton belül, vagy azon kívül szervezkedő baloldali antimilitarista elemek és a széles proletártömegek. Noha ezek sem ismerték részletesen Lenin tanításait, a Bolsevik Párt stratégiáját és taktikáját, de tudták és megértették a legfontosabblakat, azt, hogy a forradalom végetvetett a háborúnak, odaadta a földet a parasztnak és a gyáralt a mainkásnak. Ezemi az alapon Magyarországon 1918 folyamán hatalmias háborúellenes tömegmozgalmak keletkeznek, a magyar munkások és szegényparaisztok egyre szélesebb rétegein lesz úrrá az arrai való törekvési, hogy „egyik osztálynak a másák által való kizsákmánjyoltaitlása és egyik nemzetinek a másik által való elnyomatása] a mi országunkban is megszűnjék." Az 1918-as év nagy harcokkal köszöntött be- Az 1918. január 13-án összehívott népgyűléseken aiz esetek többségében a baloldali antimiilitaristla Gyárközi Bizottság határozati javaslatát fogadták el a jelenlevők, amely tulajdonképpen bizalmatlansági indítvány volt a szociáldemokrata pártvezetőséggel szemben. Ez a határozati javaslat többek között kimondta, hogy annak érdiekében, hogy „az osztályharc minden lehetséges eszközét megalkuvás és félelem nélkül felhasználó szocialista! pártpolitika" váljék végre lehetővé. „azonnal megalakítandó a Budapesti Munkástanács... a pártvezetőség minden ténykedéséért a Budapesti Munkástanácsnak felelős legyen és tartozik mindenkor a Munkástanács politikájának mlegfelelő módon eljárni."»8 A magyar munkástömegiek további radikalizálódásáról tett tanúságot az 1918- januári nagy politikai tömegsztrájk, amelynek folyamán Budapesten illegálisan megalakult az első munkástanács. Az általánoe sztrájk, amelynek jelszavai: „Békét! Kenyeret! Éljen aiz orosz forradalom!" voltak, 1918. január 18-án indult mteg: a budapesti legnagyobb üzemek munkásai eaját elhatá* Idézi Hevesi Gyula cikkében. T. Sz. 1949. márc—ápr.