Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
64 ANDICS ERZSÉBET Októberi Szocialista Forradalomhoz.0 5 a Ha a szociáldemokrata párt vezetői őszintén az Októberi Forradalom és a bolsevikok mellé állottak volna, annak első követelménye az lett volna, hogy levonják ennek az állásfoglalásnak a következményeit, mind a múltbeli politikájukra, mind főkép a jövőbeli tennivalójukra vonatkozólag. Erről szó sem volt részükről. Hallgatólagosan, de valójában ők is Seheidemann véleményén voltak és ezt csakhamar be is bizonyították, hogy t. i- véleményük szerint a bolsevikok politikája „talán helyes" Oroszországban (valójában még ezt sem hitték), de Magyarországon semmiesetre sem alkalmazható. _ _ , De ezenkívül még más meggondolások is arra készítették a magyar szociáldemokrata párt centrista, de még kimondottan jobboldaüi vezetőit is, hogy ne adjanak nyíltan kifejezést annak, hogy ők nem értenek egyet azzal, aimi Szovjetoroszországban történik, valójában nem helyeslik a Bolsevik Párt forradalmi politikáját Ezek a meggondolások kül- és belpolitikai jellegnek voltak. Külpolitikaiak: Szovjetoroszország békeajánlata rendkívül nagy jelentőséggel bírt a középhatalmak számára. Ebben az időben már általában sürgetik a mielőbbi békét még a jobboldali szociáldemokrata vezetőik, is, mindenekelőtt a középhatalmak katonai vereségének és a forradalomnak elkerülése, a monarchia fennmaradása érdekében. „ •.. Ha a monarchia hatalmasai nem. akarják Magyarország tömegeit a végső kétségbeesés kiszámíthatatlan következménye szakadékáig kergetni, szóba kell állniok és meg kell egyezniök az orosz tömegekkel'"* Elfogadni a szovjet orosz-kormán y békeajánlatát, — volt a szociáldemokrata vezetők álláspontja —, mert az alkalmas arra, hogy esetleg a középhatalmak javára döntse el a háború mérlegét. „Nemcsak egész hadseregek szabadulnak fel — írta a Népszava —, amelyeket ma lekötve tart az orosz front, hanem mihelyst ai béke megszüntetné Oroszország gazdasági ziláltságát, mihelyst a német lokomotívok és vasúti kocsik enyhítenék mai forgalmi zavarait Oroszország csakúgy, mint a békében, a központi hatalmak kimeríthetetlen éléskamrájává lehetne. Az Oroszországgal kötött béke a központi hatalmak katonailag és gazdaságilag való legyőzhetetlenségét jelenítené.. "" Egész kerek kiis gyarmatosítása Programm is volt ebben az indokolásban, amely lényegében, no de még megfogalmazásában is szinte szórói-szóra ugyanazt az álláspontot tükrözi vissza, amelyet a középhatalmak országainak imperialista burzsoáziája^ legalábbis annak a tényleges helyzettel számotvető része vallott és ennélfogva vallott Scheidemann is, Rem пег is, Kautsky is, akik ebben az időben valamennyien sürgették a különbékét Oroszországgal. De belpolitikai meggondolások is vezették a magyar szociáldemokrata párt mind centrista, miind jobboldali vezetőit, amikor tartózkodtak az orosz forradalom ée a bolsevikok támadásától. Az orosz forradalom „fenyegető" példájára, annak magyarországi visszhangjára hivatkozva igyekeztek a reakciós magyar 'kormányzatot bizonyos engedményekre kényszeríteni, nevezetesen a választójog kérdésében. A magyar munkásság 1917-ben, 1918-ban folytatott nagy tömegmozgalmait a választójog kiharcolására igyekeztek felhasználni (ugyanekkor erre leszűkíteni is). A szociáldemokrata vezérek аи orosz forradalom által teremtett új világhelyzetből azt a tanulságot vonták le, Ka Buchinger írja, hogy Garami „hideg és elutasító" volt .,az 1917. évi októberi események első napjaiban éppen úgy, mint mindvégig és mindenütt a rajongókkal és illúzionistákkal" szemben. (Garami-Emlékkönyv. 49. o.) и Népszava, 1917. пот. 14. „Ki győz?" " U. о
