Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
62 ANDICS ERZSÉBET igyekeznek elhagyni úgy a saját történelmüket, mint az egész civilizáció történelmét. Ennek a küzdelemnek a kimenetele már előre is eldőlt-A kapitalizmus fejlődése mai fokán a szocializálás minden fajtája csak esztelenség. Amint látjuk, ez az esztelenség nyugtalanítja az öntudatos seoeialista köröket •.. Az orosz forradalom történelmileg polgári. • A ciklk felveti a kérdést, „miért hat mégis a bolsevikiek jelszava a tömegekre?" S erre a kérdésre ai következőképpen felel: „A tömegek aránylag alacsony társadalmi és politikai nívója mellett élénk visszhangra talál a birtokok és a gyárak elkobzására buzdító demagóg agitáció".81 A mensevikekkel való szolidaritás és a bolsevikok politikájának az elítélése őszinte megnyilvánulás volt a szociáldemokrata párt jobboldali és centrista vezetői részéről, hiszen az ő politikájuk mind a háború előtt, mind a háború alatt lényegében ugyancsak mensevik politika volt. Ebből következett, hogy a Népszava 1917 augusztusában már jóformán eltemette az orosz forradalmat-82 Kerenszkit a Népszava nagy forradalmárként értékelte, Dantonhoz és Carnothoz hasonlította.8 3 Még a Kerenszki-kormány nyíltan ellenforradalmi intézkedéseire, mint a sajtószabadság korlátozása, a halálbüntetés visszaállítása, a haditörvényszékek életbeléptetése, stb. is talált mentséget.81 Az „ideiglenes kormánynak" a háború folytatására irányuló imperialista politikáját pedig teljes mértékben helyesnek tartotta: a júliusi offenzíva megindítását békeakciónak minősítette. „... Az offenzíva inkább arra alkalmashogy a békét elősegítse, semhogy annak akadálya lenne." — írta Weltner Jakab Stockholmiból küldött tudósításában.85 „Kimondottan politikai céllal indiulfc az offenzíva és azt akarta, hogy ai fegyverek erejével fogadtassa el a békét... Kerenszki... az annexiómentes békét akarta kipresszionálni a harctéri sikerrel."1" Mit szólt mindezek után a Népszava, azaz a szociáldemokrata pártvezetőség a Bolsevik Pártnak 1917 novemberében bekövetkezett hatalomrakerüléséhez és a szocialista forradalom győzelméhez? Ebben a második szakaszban a Népszava minden bevezetés nélkül frontot változtatott. A leglelkesebben üdvözölte az „új orosz forradalmat" és általában úgy írt róla, mintha ennek győzelmét óhajtotta volna mindig. „A márciusi orosz forradalom most a novemberi napokkal érett meg teljesen... A most induló új forradalom, tisztára proletárforradalom és így elmondhatjuk, hogy az orosz revolúció ma a pétervári munkások és katonák győzelmével és kormámyrajutásával eljutott kifejlődésének csúcsáig •.. Ami most Oroszországban történik, nem más, mint gigászi arányokra nagyítva az 1871-iki párisi kommün."8 ' — ,,Minden reményünk a munkások, katonák és parasztok szovjetjeinek győzelméhez fűződik "88 — „A történelemben páratlanul álló nagyságú és mélységű szociális forradalom játszódik le most Oroszországban. A tulajdonviiszonyok olyan 80 Népszava, 1917. júl. 31. ,.Az oroszországi anarchia és az ellenforradalmár elemek" (orosz tudósítónktól"). 81 Népszava, 1917. júl. 7. „Az orosz forradalom fejlődésének válságos korszaka": 1. ugyancsak Népszava, 1917. júl. 29. „Az oroszországi anarchia és az ellenforradalmár elemek". 88 Népszava, 1917. aug . 9. P. Olberg: „Az orosz forradalom válságos napjai." 83 Népszava, 1917. júl. 23. ,.Mi történik Oroszországban?" 84 Népszava, 1917. aug. 9. i. c. 85 Népszava, 1917. júl. 26. ,.Kerenszki példája." 80 Népszava, 1917. júl. 10. „Tanácskozás az oroszokkal." 87 Népszava, 1917. nov. 9. „Üj orosz forradalom." BS Népszava, 1917. nov 14. „Ki győz?"
