Századok – 1949

Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24

50 ANDICS ERZSÉBET tömeggyilkolás közepette csak egy érdeke van a világ proletárságának, csak egy tett méltó hozzá: Háború a háború ellen! Ehhez az eszméhez tapad Pétervár és Moszkva forradalmi proletársága. Ez eszme nevében hívtak fel minket is a harcra és hónapokon át várták testvéri segítségünket... Testvéreink, rajtunk a sor! Értsük meg végre, hogy nekünk, proletároknak nincs mit tanácskozni hadicélok és békefeltételek felett. Egy közös ellenségtől szabadítjuk meg a világot, ha, harcolunk, esak ellene harcolhatunk... Felhívunk benneteket, testvéreink, arra a közös küzdelemre, amit Európa és Amerika proletárjai indítanak a háború ellen. Ennek eszköze az olyan fokozott gazdasági harc, amelynek nyilt célja, hogy általános sztrájk, hadigépek, fegyverek és muníciók sabotage által megnehezítse a hadviselést, lehetetlenné tegye a háborút. Elvtársak készüljetek! Világ munkásai, világ katonái egyesüljetek! A Zimmerwaldhoz csatlakozott magyarországi szocialisták csoportja.7

4 Valamivel konkrétabb és határozottabb a következő, már 1918 elején írt „Katonatesitvéreiink!" kezdetű an'timiilitaristai röpirat: „Testvéreink eszméljetek! Az orosz katonák már rájöttek arra; hogy a föld, amelylet meg kell hódítamiok, a saját országukban van, hogy az ellenség, amellyel ha kell fegyverrel is szembeszállnak, — a földes grófok és iparbárók élősdi csapata, mely a különböző nemzetiségű Földtelen Jánosokat és Nincstelen Pétereket egymásra uszítja, nehogy az igazi ellenséget felismierve, ellenük forduljanak ! Katonák! Két-három héit múlva (az orosz testvérek hazamennek a dús termőföldre, amely ezentúl nem a kastélyok urainak termi a sárga kalászt, hanem annak, alki azt megműveli... Az orosz katonák nem hajlandók meghialni azért, hogy Lengyelország, vagy más idegenajkú népek-laktai tartomány az Orosz Birodalomhoz tartozzék."'5 A röpirat — és ez jellegzetes — kérdéssel fejeződik be: ,,K'Jtonák, mit fogtok majd tenni?" Az orosz munkások, parasztok és katonák forradalmi példájára hivatkozik a, baloldali szociáldemokrata Hamburger Jenő által írt és terjesztett antimilitairista röpirat is. „Az emibermészárlásból elég volt! A1

mai nappal testvéri üdvözletet küldünk az orosz forradalmár elvtársainknak és ultimátumot küldünk a háborút tovább folyttatni akaró vagyonosoknak, iparlovagoknaik és háborús uszítóknak."71

1 Az antimjilitarista röpiratokban nyomát találjuk annak, hogy a háborúellenes mozgalom harcosad elítélték a szociálsovinisztákait — legalábbis a nyílt ,,honvédőket" —, tisztában voltak) az orosz Kerenszki-kormány imperialista jellemével, megbélyegezték a császári Németország és a Monarchia hadműveleteit Szovjetoroszországgial szemben, éles szavakkal ostorozták a középhatalmak kihívó magatartását a breszt-litovszki béketárgyalásokon, elítélték az ukrán falviak „védtelen lakosságát fosztogató és becstelenítő német katona' 74

HaLrad József: A Galilei-per aktái. 86—87. o. 76

U. o. 88. o. 7e

Hamburger Jenő népfölkelő főorvos és társainak ügye. A pozsonyi hadosztálybíróság tárgyalásainak gyorsírói jegyzőkönyve. Munkásmozg. Intézet, Archívum.