Századok – 1949

Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24

48 ANDICS ERZSÉBET apparátusának. Az 1£)18 júniusi sztrájkkal kapcsolatban Landler Jenőt letartóztatták. Háborúellenes tevékenységéért fogta perbe és ítélte el a hadbíróság Ham­burger Jenőt, a nagykanizsai szociáldemokrata pártszervezet akkori elnökét is. Hamburger Jenő, mint népfölkelő katonafőorvos, 1917 nyarán nagy tömeg­megmozdulás élére állt Nagykanizsán. Egész sor antimilitarista röpirat szer­zője és terjesztője volt és magyrésze volt a helybeli vasutas sztrájkok meg­szervezésében, amelyeknek annál nagyobb jelentősége volt, mert Nagykanizsán keresztül futottak a dél- és délkeleti hadszíntér szempontjából mind a monar­chia, mind a szövetségesei számárai nagyfontosságú Wienerneustadt, Barcs, Pragerhoff, Budapest vonalak. 1918 januárjában Hamburger Jenő az orosz munkások és parasztok példájának követésére szólította, fel Nagykanizsa mun­kásságát és a hivatalos párt- és szakszervezeti vezetők utasítása ellenére a vasutasoknak a tömegsztrájkba való bevonásával igyekezett a munkabeszün­tetést a közlekedésre is kiterjeszteni. Ezért hadbíróság elé állították. Az 1917 szeptemberében pozsonyi hadbíróság előtt megtartott főtárgyalá­son a katonai ügyész Hamburger Jenő ellen a következő vádat emelte: „1917. augusztus 2 án este tüntető menetet vezetett a főszolgabíró ellen - -. Feltűnt *az októberi vasutas sztrájk idején, azután decemberben, mikor a vasutasok egy memorandummal fordultak a vasúti igazgatóság­hoz... 1918. január 19-én, az általános sztrájk alkalmával a központi párt­vezetőség megbízásából doktor Landler Markovits újságírót .. vádlotthoz Müldte Nagykanizsára a sztrájknak ottani szervezése céljából... délre Nagykanizsán a sztrájk már szervezve volt. A központ rendelkezése állító­lag úgy szólott, hogy a forgalom fenntartandó. Ennek dacára hallottuk is Bárcza forgalmi főnöknek és Rubin főmérnöknek vallomásából, hogy a vasútnál is részleges sztrájk tört ki. Hogy jvádlott ebben közreműködött-, maga beismerte... Felszólítás történt a mozdonyvezetőkhöz, hogy a sztrájkhoz csatlakozzanak. Igazolták ezek a tanúk még azt is, hogy akkor egy röpiratot is adtak át a mozdonyvezetőknek, amelyben az foglaltatik, hogy ia Mozdonyvezetők Országos Szövetségének Központja szintén el­rendelte a sztrájkot és ők is kimondták a csatlakozást... Vádlott már 1917 augusztusában is nyilatkozatot tett, amelyben beígérte az. általános sztrájkot, amelyben bejelentette, hogyha kell, a* vasutat is megállítjuk. Január 19-én délben a Figyelmeztetés című röpiratban szándékosan ki­hagyja, hogy a közlekedési üzemek is kivétet,nek."7 S a Ezeknek a szociáldemokrata párton belüli antimilitarista elemeknek bátor állásfoglalását az imperialista világháború és a sovén magyar uralkodóosz­tályok politikája ellen erősen gyengítette az a körülmény, hogy nemcsak az opportunista vezetés alatt álló szociáldemokrata párttal való elvi és szervezeti pzakításnak a szükségességét nem ismerték fel — ez közös vonása volt vala­mennyi antimilitarista csoportnak és irányzatnak —, hanem még anniak paran­csoló szükségességét sem, hogy a szociáldemokrata pártvezetők szociálsovi­niszta munkásáruló politikáját konkrét esetekben a munkástömegek előtt leleplezzék. Mindez annak ellenére, hogy, mint azt különösen Hamburger Jenő esetében láttuk, ténylegesen nem egyszer szembehelyezkedtek a központ utasításaival, azzal ellentétes magatartást tanúsítottak. A szociálsoviniszta pártvezetéssel szembeni jóval kritikusabb és elutasí­tóbb álláspontot foglaltak el a Szabó; Ervin köré csoportosuló antimilitaristák. Nem mintha az imperialista háború tényleges okaival, a szociálsovinizmus gazdasági gyökereivel és az elkövetkezendő tennivalókkal teljes mértékben 7S a Hamburger Jenő népfelkelő-főorvosnak és társának ügye. A pozsonyi hadosztály­bíróság tárgyalásainak gyorsírói jegyzőkönyve. Munkósmozg. Intézet. Archívum.

Next

/
Thumbnails
Contents