Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
AZ 1919-ES MAGYAR RROLETÁRFORRADALOM ELŐTÖRTÉNETÉHEZ 47 Ettől az időtől kezdve a munkásság egyre szélesebb soraiban válik tudatossá annak felismerése, hogy hivatalos vezetőik az ő érdekeiket elárulják. Mint új jelenség lép fel a munkásság legöntudatosabb részének egyre határozottabb szembefordulása a szociáldemokrata párt és szakszervezeti vezetők politikájával. Ennek a szembefordulásnak a talaján alakulnak ki és válnak egyre befolyásosabbá a baloldali antimilitarista csoportok. Ezeket a csoportokat az első világháború alatti antimilitariste mozgalomnak egyik legtevékenyebb vezetője, Hevesi Gyula, a következőképpen jellemzá„...A Gallileá-Kör egyes baloldali tagjaiból Korvin Ottó, Ducsinszka Hona, Sallai Imre vezetésével összekerült egy csoport, amely elsőnek alakult illegális szervezetté. Antimilitarista röpiratokat csempésztek a frontra és a hadikórházakba ée háborúellenes individuális agitációt folytattak a katonák között. Megalakult a háborúellenes írók és művészek csoportja Kassák Lajossal és Kom ját Aladárral az élén, amely a „Ma" c. lapot adta ki Ez a csoport később kettévált, miután Kassák a passzív kritika álláspontján neim tudott és nem is akart tviljutni és Komját Révai Józseffel, György Mátyással és még néhány társával a ,Tett" c. lapot adta ki, amelyben egyelőre szépirodalmi formában igyekeztek háborúellenes nézeteiket propagálni. Alakulóban volt egy háborúellenes munkáscsoport is, az anarcho-szindikalisták már régebben működő csoportja, amely Mosolygó Antallal — az elméletileg kiválóan képzett munkással — az élén a mátyásföldi Repülőgépgyárban működött. Hasonlóan kisebb csoport volt az aszódi Repülőgépgyárban is. Végül megalakult egy fiatal mérnökökből álló csoport is, amely szintén a háborúellenes harcot tűzte ki feladatául."" Háborúellenes csoportosulás volt az úgynevezett Gyárköz,:-Bizottság is, amely ebben az idő'ben spontánul alakult ki a legnagyobb budapesti és pestkörnyéki gyárak háborúellenesen hangolt munkásaiból és mérnökeiből. Ez a Gyárközi-Bizottság, amelyben képviseletet nyertek többé-kevésbbé az összes antimilitarista csoportok," egyre fontosabb központi szervévé vált a háborúellenes mozgalomnak. Ezeknek az antimilitarista csoportoknak természetesen sem a politikai, sem a szervezeti érettségét nem szabad túlbecsülni. Tagjaik háborúellenesek voltak, de a háborúból kivezető forradalmi utat vagy egyáltalában nem, vagy esak homályosan látták. A szociáldemokrata párton belül is voltak baloldali elemek, akik aktív háborúellenes tevékenységet fejtettek ki. Ezek az 1917—18 as évek folyamán egyre gyakoriabbakká váló és egyre nagyobb arányokat öltő háborúellenes tömegmozgalmak szervezésében sokszor jelentős szerepeit játszottak. Landler Jenő1-nek, a szocialista vasutas mozgalom régi, harcos vezetőjének nagy szerepe volt abban, hogy 1918 júniusában a MÁV-gépgyárban elindult sztrájk a kormányhatalom minden ellenintézkedése ellenére rövid idő alatt országos méretűvé vált. Landler Jenőnek egyáltalában kimagasló szerepe volt a háború alatti vasutas mozgalmak szervezésében és irányításában. Vasutasok megmozdulásai a legérzékenyebb pontját érintették az osztrák-magyar monarchia hadi 71 Hevesi Gyula: A proletárforradalom mozgalmi előzményeiről az első világháború alatt. Társadalmi Szemle, 1949. március—április. 7S „A bizottság legaktívabb tagjai közé tartoztak még Malusán József Wolfner-gyári munkás. Lóránd Imre, Kelen József és Sajó László közúti mérnökök, Komját Aladár Tudor-gyári tisztviselő, Helfgott Armin, az Egyesült Izzó mérnöke, egv Molnár nevű vasmunkás a WM-ből. a Fegyvergyár, a Láng-gyár, a Ganz-Danubius egv-két munkása." (U. o.)