Századok – 1949

Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24

AZ 1919-ES MAGYAR RROLETÁRFORRADALOM ELŐTÖRTÉNETÉHEZ 47 Ettől az időtől kezdve a munkásság egyre szélesebb soraiban válik tudatossá annak felismerése, hogy hivatalos vezetőik az ő érdekeiket elárul­ják. Mint új jelenség lép fel a munkásság legöntudatosabb részének egyre határozottabb szembefordulása a szociáldemokrata párt és szakszervezeti vezetők politikájával. Ennek a szembefordulásnak a talaján alakulnak ki és válnak egyre befolyásosabbá a baloldali antimilitarista csoportok. Ezeket a csoportokat az első világháború alatti antimilitariste mozgalomnak egyik legtevékenyebb vezetője, Hevesi Gyula, a következőképpen jellemzá­„...A Gallileá-Kör egyes baloldali tagjaiból Korvin Ottó, Ducsinszka Hona, Sallai Imre vezetésével összekerült egy csoport, amely elsőnek alakult illegális szervezetté. Antimilitarista röpiratokat csempésztek a frontra és a hadikórházakba ée háborúellenes individuális agitációt folytattak a katonák között. Megalakult a háborúellenes írók és művé­szek csoportja Kassák Lajossal és Kom ját Aladárral az élén, amely a „Ma" c. lapot adta ki Ez a csoport később kettévált, miután Kassák a passzív kritika álláspontján neim tudott és nem is akart tviljutni és Komját Révai Józseffel, György Mátyással és még néhány társával a ,Tett" c. lapot adta ki, amelyben egyelőre szépirodalmi formában igyekeztek háborúellenes nézeteiket propagálni. Alakulóban volt egy háborúellenes munkáscsoport is, az anarcho-szindikalisták már régebben működő csoportja, amely Mosolygó Antallal — az elméletileg kiválóan képzett munkással — az élén a mátyásföldi Repülőgépgyárban működött. Hasonlóan kisebb csoport volt az aszódi Repülőgépgyárban is. Végül meg­alakult egy fiatal mérnökökből álló csoport is, amely szintén a háború­ellenes harcot tűzte ki feladatául."" Háborúellenes csoportosulás volt az úgynevezett Gyárköz,:-Bizottság is, amely ebben az idő'ben spontánul alakult ki a legnagyobb budapesti és pest­környéki gyárak háborúellenesen hangolt munkásaiból és mérnökeiből. Ez a Gyárközi-Bizottság, amelyben képviseletet nyertek többé-kevésbbé az összes antimilitarista csoportok," egyre fontosabb központi szervévé vált a háborúellenes mozgalomnak. Ezeknek az antimilitarista csoportoknak természetesen sem a poli­tikai, sem a szervezeti érettségét nem szabad túlbecsülni. Tagjaik háborúellenesek voltak, de a háborúból kivezető forradalmi utat vagy egyáltalában nem, vagy esak homályosan látták. A szociáldemokrata párton belül is voltak baloldali elemek, akik aktív háborúellenes tevékenységet fejtettek ki. Ezek az 1917—18 as évek folyamán egyre gyakoriabbakká váló és egyre nagyobb arányokat öltő háborúellenes tömeg­mozgalmak szervezésében sokszor jelentős szerepeit játszottak. Landler Jenő1-nek, a szocialista vasutas mozgalom régi, harcos vezetőjének nagy szerepe volt abban, hogy 1918 júniusában a MÁV-gépgyárban elindult sztrájk a kormány­hatalom minden ellenintézkedése ellenére rövid idő alatt országos méretűvé vált. Landler Jenőnek egyáltalában kimagasló szerepe volt a háború alatti vasutas mozgalmak szervezésében és irányításában. Vasutasok megmozdulá­sai a legérzékenyebb pontját érintették az osztrák-magyar monarchia hadi 71 Hevesi Gyula: A proletárforradalom mozgalmi előzményeiről az első világháború alatt. Társadalmi Szemle, 1949. március—április. 7S „A bizottság legaktívabb tagjai közé tartoztak még Malusán József Wolfner-gyári munkás. Lóránd Imre, Kelen József és Sajó László közúti mérnökök, Komját Aladár Tudor-gyári tisztviselő, Helfgott Armin, az Egyesült Izzó mérnöke, egv Molnár nevű vasmunkás a WM-ből. a Fegyvergyár, a Láng-gyár, a Ganz-Danubius egv-két munkása." (U. o.)

Next

/
Thumbnails
Contents