Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
46 4.KDICS BBZSBBET vett részt. Május 1-ének megünneplésére 1917-ben a szociáldemokrata pártvezetők közvetlenül az orosz forradalom hatása alatt szánták el magukat. Buchinger elmondja, hogy Garami kijelentette a leghatározottabban, „Oroszországban forradalom van, itthon mindeinre való tekintet nélkül muszáj május 1-én tüntetni".e7 a Másnap, május 2-án az összes hadfelszerelési üzemek tüntető sztrájkot rendeznek a békéért és az általános választójogért. 1917-ben már egymást követték a sztrájkmozgalmak. Ebben az évben statárium, csendőrség és katonaság mozgósítása ellenére három vasutassztrájk zajlik le, amelyek közül a. májusi kilenc napig tart. A sztrájkmozgalomban a vasutasok tízezrei vesznek részt és a katonaszállító vonatok leállításával nagymértékben zavarják a hadműveleteket."8 Ugyancsak általános leállást rendeznek 1917 októberében a villamoisalkalmazottak is." S mindezt a vezetők akarata és ellenállása ellenére. „1917-ben már meglehetős nagyszámban voltak bérmozgalmak, noha a szakszervezetek ®zon voltak, hogy mindenféle munkaszünet élést ^megakadályozzanak. A vidéki városokban szintén nagy demonstrációk voltak és több helyen általános sztrájk is volt."7 0 Az Októberi Szocialista Forradalom győzelmének, a bolsevikok hatalomrakerülésének és békeüzenetének hírére Budapest és a környék munkássága az Iparcsarnokban hatalmas népgyűlésen fejezi ki szolidaritását az oroszországi forradalmi munkássággal-7 1 A gyűlés résztvevői a következő határozati javaslatot fogadták el: „Budapestnek és környékének munkásaii, velük együtt Budapest egész népe testvéri üdvözletét küldi az orosz forradalmároknak, akik bátor szívvel, erős elmével és kemény kézzel vezetik ki az emberiséget a háború poklából. Mindannyian, akik itt összegyűltünk és az egész dolgozó Magyarország el vagyunk határozva arra, hogy az orosz forradalmárokat a béke megszerzésére irányuló hősi harcukban támogatni fogjuk és hogy minden erőnkkel küzdeni fogunk azért is, hogy egyik osztálynak a másik által való kizsákmányoltatása és egyik nemzetnek a másik által való elnyomatása a mi országunkban is megszűnjék."7 'a A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hihetetlen lelkesedést váltott ki a magyar munkásságból. A munkásgyűléseken izzóvá vált a levegő. Ezeken a gyűléseken nemcsak a bolsevik kormány által felajánlott különbéke javaslat támogatásáról volt szó, amire a mozgalom uszályába kapaszv kodó opportunista munkásvezetők a munkásság megnyilvánulásait korlátozni szerették volna. A magyar munkásság egyre határozottabb formában adott kifejezést ama nézetének, hogy az oroszországi proletáriátus forradalmi harcát parancsoló példaadásnaik tekinti a maga számára. í7 a Buchinger Manó: Találkozásom Európa szocialista vezetőivel. Bp.. 1938. 159. о. Tisza István engedélyét mindenesetre kikérték hozzá. (Buchinger M.: Tanúvallomás, 63. о.) 88 Landler Jenő- i. m.; ugyancsak Jászai Samu: i. m. 325. o. " Jászai Samu: i. m. 327. o. 70 U. o. 227. o. Kiemelés tőlem. A. E. 71 A Szakszervezeti Értesítő 1917 decemberi száma a következőképpen számol be erről a gyűlésről: ,,A háború tartama alatt, sőt még békeidőben sem volt még Magyarországon oly hatalmas, imponáló népgyűlés, mint ezen a napon... A városligeti Iparcsarnok volt kiszemelve a népgyűlés színhelyéül. De még ebben a rengeteg nagy teremben sem fért el a munkásság, amelynek nagy része kintrekedt a szabadban. De itt is rögtönzött gyűléseket tartottak ..." "a U. o. Kiemelés tőlem. A. E.
