Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
AZ 1919-ES MAGYAR PROLETÁRFORRADALOM ELŐTÖRTÉNETÉHEZ 45 az orosz forradalom, nevezetesen, a Bolsevik Párt küzdelmei és győzelme 1917 októberében, utat mutattak, egyre nagyobb erővel igyekeztek rátérni erre az útra. Ez a továbbiak folyamán még inkább ki kellett, hogy élezze a szakadékot a magyar munkásság tömegei és opportunista vezetői között, egyre nyíltabban szembe kellett, hogy állítsa ai magyar munkásmozgalom! háborúellenes balszárnyát a hivatalos párt- és szakszervezeti vezetőkkel. Abban, hogy az Októberi Forradalom eszméi olyan roppant visszhangra találtak a magyar munkásosztály körében, jelentős szerepet játszott ennek összetétele is. Magyarországon is az opportunizmusnak a munkásmozgalomban a munkásosztály privilégizált felső rétege, a munkásarisztokrácia képezte a szociális alapját. Helytelen minden olyan felfogás, amely a magyar munkásosztályt és a magyarországi munkásmozgalmat kivételnek tekinti ez alól az általános szabály alól. Bizonyos azonban, hogy Magyarországon, a magyar kapitalizmus aránylagos fejletlensége és Ausztriától való függése következtében a kispolgári viszonyok között élő munkásarisztokrácia rendkívül keskeny réteg volt, almellyel szembenállt a, magyar munkásosztálynak rendkívül rossz munka- és életviszonyok között robotoló, kegyetlenül kizsákmányolt túlnyomó többsége. „Abban a tényben, hogy a magyar szociáldemokrata párt nem tudta az osztrák, vagy a német szociáldemokrata párt mintájára a proletariátust a forradalomtól visszatartani, az egyik fő tényező az volt. hogy a magyar munkások jól szituált rétege nagyon kisszámú volt és nem volt elég abban a pillanatban, amikor a munkások százezrei kerültek szervezetekbe, nem volt elég, hogy ezeket a maga megelégedettségével áthassa és forradalmi cselekvésektől visszatartsa." (Rákosi Mátyás)" „Az orosz forradalom magyarországi kisugárzása" szinte dátumszerűen nyomon követhető. A magyar munkásmozgalom fejlődésének ívelésében 1917 fordulópont. Ebben az esztendőben a szakszervezeti tagok száma ugrásszerűen csaknem a négyszeresére emelkedett®1 ,,Ez a hatalmas és nem remélt emelkedés tulajdonképpen csak 1917. május 1-étől vette kezdetét" •— írja Jászai Samu, a Magyarországi Szakszervezeti Tanács főtitkára ebben az időben.6 " 1917 folyamán a vasmunkások szövetségének taglétszáma 20 000-ről 80 000-re emelkedett. Egyes szakmákban a szakszervezetek taglétszáminövekedéséneik az aránya még nagyobb volt. Így a malommunkások szervezetének taglétszáma 1917 folyamán több, mint az ötszörösére emelkedett,6 6 a. kereskedelmi alkalmazottak szakszervezetének taglétszáma pedig több, mint kilencszeresére.6 7 Szakszervezetek alakulnak olyan szakmákban, amelyekben addig egyáltalában, nem sikerült szervezeteket létrehozni, mlint pl. a vasutasoknál, a bányászoknál, a téglagyári munkásoknál, a közalkalmazottaknál, stb. Szervezetek, amelyek eddig csak tengődtek és semmikép nem, tudták jelentőségre szert tenni, most erőrekapnak; a textilipari, vegyiipari munkások, a villamosalkalmazottak, a földmunkások, stb. szervezetei. A munkások önérzetének megerősödését, harekészségüknek rohamos emelkedését mutatja, az a körülmény is, hogy az első két háborús évvel ellentétben, 1917-ben a magyar munkásság május 1-ét az egész országban munkaszünettel, demonstrációkkal és népes gyűlésekkel ünnepli meg, amelyeken százezer ember »> A Rákosi-per. Bp. 1950., 377—378. о. 61 1916 december 31-én a szakszervezeti tagok száma 55 338, .1917. december 31-én „ .. 215 222. 65 Jászai Samu: á. щ. 226. о. 69 U. о. 313. о. 67 U. о. 304. о.
