Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
AZ 1919-ES MAGYAB PBOLETÁRFOBBADALOM ELŐTŐBTÉNETÉHEZ 41 ben, a Németországgal való további viszony (vámszövetség, egységes had. ügy ée külügy, stb.) kérdésében, Németország igényei fokozott segítségre katonasággal, élelemmel —, még inkább válságossá tették a helyzetet. „Forradalmi helyzet alakult ki Európában" — állapítja meg Lenin már 1917 elején. Forradalmi helyzet alakult ki egyre inkább Magyarországon is. Vájjon a magyar szervezett munkásság vezetői igyekeztek felhasználni ezt a helyzetet az imperialista magyar kormány megdöntésére, a dolgozó magyar nép, a magyar munkásosztály felszabadítására, ez volt a törekvésük? Nem- Ezek a magyar munkás vezérek más országbeli kollégáikhoz, Turátihoz, Kautsky^ hoz, stb. hasonlóan azon voltak, hogy úgy ahogyan addig — nyíltan, vagy leplezetten, tudatosan, yíagy öntudatlanul —, segítették ?>ci 69.33/t burzsoáziájuk" háborús politikáját, most módot adjanak neki, lehetőleg forradalmi „katasztrófák" nélkül átevezni a háború számára egyre veszélyesebbé váló forgatagából a béke csendesebb és biztonságosabb vizeire. Ennek a módja az volt, hogy az imperialisták békekísérleteit úgy igyekeztek feltüntetni, mint amelyek meghozzák a népeknek a 'tényleges és tartós békét. Pacifista frázisokkal igyekeztek elleplezni, hogy az olyan béke, amit az imperialista kormányok kötnek „csak imperialista béke lehet, amely az imperialista, háborúnak folytatása." (Lenin.) Az opportunista munkásvezetőknek ezzel a politikájával ellentétben, Lenin rámutatott arra, hogy „a demokratikus béke lehetetlen, ha Anglia, Franciaország, Németország, Oroszország forradalmi proletariátusa nem fogja megdönteni a burzsoá kormányokat-"6 0 „Nem az fáradozik tényleg a) demokratikus béke érdekében, aki elismétli a pacifizmus általános, semmitmondó, semmire sem kötelező, jámbor óhajait, hanem az, aki leleplezi mind a jelenlegi háborúnak, mind az általa előkészített imperialista békének az imperialista jellegét, aki a népeket a forradalomra szólítja fel a bűnös kormányok ellen."e o a Lenin hangsúlyozta, hogy „éppen most még nagyobb jelentőséget nyer, mint ia háború elején az ai jelszó, amellyel a mi Pártunk fordult a népekhez 1914 őszén: az imperialista háború átváltoztatása polgárháborúvá a szocializmusért."01 „Forradalmi helyzet alakult ki Európában;. A tömegek körében óriási az elégedetlenség, a forrongás, és a felháborodás. Ennek а folyamatnak az erősítésére kötelesek minden erejüket fordítani a forradalmi szociáldemokraták... A forradalmi mozgalom erejétől fog függni, siker esetén, a szocializmus győzelme Európában és теш az imperialista fegyverszünetnek... hanem a valóban tartós és valóban demokratikus békének a megvalósulása."62 A Bolsevik Párt jelszavainak, egész politikájának a világhelyzet olyan értékelése képezte az alapját, hogy „a jelenlegi társadalom megérett a szocializmushoz való átmenetre" (Lenin). Ezt nemi akarták tudomásul venni, ezt tagadták az opportunista munkásvezérek általában, a magyarországi szociáldemokrata párt és szakszervezetek hivatalos vezetői ugyancsak. A jobboldali és centrista magyar munkásvezetők nemcsak a háború legelején, pillanatnyi soviniszta megszédülésben azonosították magukat a központi hatalmiak háborús céljaival: végig nem szűntek meg az imperialista magyar uralkodóosztályok, a habsburgi osztrák-magyar monarchia háborús politikájának ügynökei lenni, ennek érdekében nemzetközi összeköttetéseiket is felhasználni. Ezzel magyarázható az a körülmény, hogy a magyar szociáldemokrata párt vezetői a háború idején igen sok külföldi utazást tettek, több-0° Lenin: Művek, IV. kiad., 23. köt.. 262. o. «Ча U. о. 176. о. 81 U. о. 263. о. " U. о. 264. о.
