Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
40 AND1CS ERZSÉBET földrengés moraját ekkor már tudomásul kellett venni azoknak ie, akik a monarchia népeinek sorsát intézitek, előttük is egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy ezeket a népeket már nem lehet „a régi módon kormányozni"... Ebben az időben már világos, hogy csak a háborúnak minél gyorsabb befejezése és a "munkásságnak, úgyszintén az, elnyomott nemzetiségeknek tett engedmények menthetik esetleg még meg a monarchiát a katonai összeomlástól és a forradalomtól. A törekvés, összetartani a, Habsburg-ház birtoT kait, megmenteni ingadozó trónját és nem ,,békeszeretet", „nagylelkűség", vagiy hasonló nobilis emiberi vonások vezették IV Károlyt, amikor igyekezett egyengetni a monarchia számára a különbékét, engedményekre volt hajlandó a nemzetiségekkel szemben', szorgalmazta a rendkívül szűk magyar választójog kiszélesítését és a régi vezető politikai garnitúra legnépszerűtlenebb képviselőinek a leváltásával igyekezett egy új, demokratikusabb éra beköszöntésének a látszatát kelteni. Burián leváltásai és Czernin kinevezése a monarchia külügyminiszterévé, a monarchia felemás és meglehetősen „balkezes" különbéke kísérletei, az 1917 áprilisi királyi leirat, amely új választójog kidolgozására és szociális intézmények teremtésére szólította fel a magyar kormányt, Tisza István menesztése és az Eszterházy-kormánynak a megalakítása 1917 júniusában, az általános választójognak nagyhangú beígérése, paktálások a szociáldemokratapárt vezetőivel, — mindezek az új helyzet szülte politikai manőverek voltaik a vezető körök részéről. A politikai válság a felső körökre is kiterjedt A kapkodó, egymásnak ellentmondó intézkedések a kormánytényezők részéről, még zavarosabbá tették a helyzetet. Az uralkodó megbuktatja a dualizmus kétségtelenül legtmegibízhaitóbb támaszát, Tisza Istvánt. Az új kormányba beveszik a 48-as ellenzék egyik vezető emberét, Batthyány Tivadart népjóléti miniszternek. Kisebbségi kormány alakul, amely természetesen tehetetlen a Tisza mögé felsorakozó parlamenti többséggel szemben. A kormány végeredményben a beígért általános választójogot elsikkasztja.6 ® Általában a választójog körüli huza-vona, a magyar uralkodó osztályoknak ebben a kérdésben megnyilvánuló hihetetlen elvakultsága stb. csak ,,olajat öntöttek a tűzre". A monarchia egyre erősödő ellentétei Németországgal — a Szovjetoroszországgal kötendő különbéke kérdésében^ a lengyel kérdés-6S A Magyarországban érvényben lévő, a lakosságnak kb. hat százalékát felölelő választójog párját ritkította Európában: a bolgár, sőt még a török választójog is szélei sebb és demokratikusabb volt. Mint ahogy a Wekerle-kormány részéről 1917. nov. 25-én (a dátumot érdemes megfigyelni) az uralkodóhoz intézett felterjesztés is hangsúlyozta. „Magyarországon 1848 óla nem volt választójogi reform", illetve az 1874-es választójogi törvény az 1848-asat „lényegesen megszükítette". Hogy mennyire a forradalmi kirobbanásokat megelőzendő került sor egy demokratikusabb választójogi javaslatra, mutatja a feliratnak arra való hivatkozása is, hogy: „A háború után következő korszak nagy áldozatokat fog követelni, pénzügyi és gazdasági berendezkedés tekintetében is. A meg" szervezett demokráciában több konzerváló erő van." (Wekerle és Vázsonyi felterjesztése az uralkodóhoz, a kormány választójogi törvényjavaslatának az országgyűlés elé való terjeszthetése tárgyában. Orsz. Lvt. M. E. 1918. 4<j09/res. Ered. okm.) Noha az uralkodó 1917. december 5-én hozzájárult ehhez, az addiginál jóval demokratikusabb, részben a nőket is felölelő választójogi javaslathoz, ebből a magyar parlament többségének és nevezetesen e többség vezérének, gróf Tisza Istvánnak ellenállása következtében — Wekerle lepaktált Tiszával — jóformán semmi sem került be az elfogadott törvénybe. Demokratikusabb választójognak ezt az újabb elsikkasztósát л magyar parlament azzal indokolta, hogy az eredeti javaslat elfogadása esetén „nagy tömegben jutnának választójoghoz olyanok, akik értelmi színvonaluk alacsonyságánál fogva, vagy a politikai megbízhatóságnak egyéb okból származó hiánya miatt, az államellenes, vagy az állam jól felfogott érdekeibe ütköző másirányú izgatás számára nagy mértékben hozzáférhetők". (A belügyminiszter átirata a miniszterelnökhöz, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1918 : XVII. tc.-ről. Orsz. Lvt. M.E. ,1918. 4057/re»Ered. okm.)