Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
AZ 1919-JCS M AGY AB PROLETJLRTOBBAD ALOM ELŐTÖRTÉNETÉHEZ 39 hogy a munkásosztály a hadigépezet kerekei közé került és képtelen minden önálló cselekvésre."5 " így jellemzi a magyar munkásmozgalom alikori helyzetét Weltner Jakab, a szociáldemokrata pártvezetésben eluralkodó opportunista* szociáleoviniszta irányzat egyik fő képviselője- A magyarországi munkásmozgalomban ebben az időben észlelhető tehetetlenségnek és bizonyos demoralizáltságnak azonban nemi a munkástömegek „közönyössége" volt az oka, hanem vezetőik árulása. Azt az állítást, mintha a magyar munkásosztály ..képtelenné" vált volna „minden önálló cselekvésre", meghazudtolták a következő esztendők, amikor a magyarországi munkásmozgalmat abból a hanyatlásból és tehetetlenségből, amelybe opportunista vezetői hozták, kiragadták az oroszországi forradalmi események, nevezetesen a Bolsevik Párt küzdelme a proletárfoTradalomért és annak bekövetkezése 1917 októberében Az Októberi Nagy Szocialista Forradalom' hatása — „az orosz forradalom kisugárzása" —> Rákosi Mátyás szavaival élve — óriási volt a magyar munkásosztályra, hatalmas fordulatot idézett elő az egész magyarországi munkásmozgalomban. Hatása érezhető volt az egész magyar politikai életben, az orosz forradalom tényével számolnia kellett a magyar uralkodó osztálynak is. Ezt a fordulatot bizonyos mértékben már előkészítették azok a változások, eltolódások, új jelenségek, amelyek mar 1916 végén és 1917 elején érezhetőkké váltak nemcsaik Magyarországon, hanem nemzetközi méretekben is. Lenin már 1917 januárjában megállapítja, hogy „fordulat állt be a világpolitikában", „fordulat az imperialista háborútól... az imperialista békéhez".5 7 Enneik a fordulatnak a katonai, gazdasági és politikai gyökereit Lenin a következőkben tárja fel: „A háború 29 hónapja folyamán, mind a két imperialista koalíció erőforrásai megmutatkoztak, az összes, vagy csaknem az összes lehetséges szövetségeseket... bevonták az öldöklésbe, a hadseregek és flották erejét újra és újra eléggé kipróbálták, megmérték és újra megmérték-A finánctőke milliárdokat keresett... Az adott háború segítségével még több bőrt lehúzni a bérmunka igavonó barmairól nyilvánvalóan, már nem lehetséges. Ez az egyik legmélyebb alapja a világpolitikában jelenleg észlelhető fordulatnak. Nem lehetséges azért, mert az erőforrások általában kiapadóban vannak... emellett még nő a tömegek elégedetlensége és felháborodása."5 8 Lenin rámutat arra, hogy mind a két hadviselő koalíción belül az imperialista burzsoázia „forradalomtól fél" és azért felveti a kérdést, hogy „nem lenne-e már jobb befejezni az imperialista öldöklést". A fordulat a háború és béke kérdésében (a. hadviselő országoknak a háborúhoz való viszonya kérdésében) különös élességgel kellett, hogy mutatkozzék a monarchia országaiban, nevezetesen Magyarországon is. Egyrészt, mert a monarchia rozzant gépezete a háborús erőfeszítések súlya alatt egyre inkább felmondta a szolgálatot, másrészt a szociális és nemzeti elégedetlenségnek roppant gyujtóanyaga halmozódott fel ezekben az országokban-A fordulatot még nyilvánvalóbbá tette az uralkodó személyében történt változás, az, hogy Ferenc Józsefnek 1916 novemberében bekövetkezett halála után IV. Károly lépett a monarchia trónjára. A polgári demokratikus forradalom győzelme és a cárizmus megdöntése Oroszországban még nagyobb nyomatékot adott a világhelyzetben bekövetkezett fordulatnak. A közelgő 6Í Weltner Jakab: Milljók egy miatt Bp. 1927., 266. о. 17 Lenin Művei IV. k„ 23. k. 167., 185.. 256.. 264. o. Oroszul. ; 5 8 U. o. 257. o.
