Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
38 ANDICS ERZSBBHT A háborús nyomor, a politikai és közigazgatási önkény, a népi tömegek határtalan joigf osztottsága, mind odahatottak, hogy Magyarország dolgozó népe, különösen annak legöntndatosabb része, a magyar munkásság egyre határozottabban a háború ellen fordult. Nem mintha a magyar munkásság kezdetitől fogva teljesen mentes maradt volna a soviniszta hangulatoktól, különösen, ami a háború alatt is kiváltságos helyzetben lévő, legfelsőbb „arisztokrata" rétegét illeti. De maguk a munkásföwieffe/c között a kormány és a sajtó által propagált ..háborús lelkesedés" sohasem talált valami erős visszhangra; hogy azután egyre inkább a háborúval való szembefordulásnak adjon helyet, A magyar miunkástömegek háború-ellenességének kétségtelen jelei megmutatkoztak már a háború első hónapjaiban. Már ekkor megjelentek a háborúellenes feliratok a legnagyobb budapesti üzemek műhelyeinek a falain.*1 A militarizált gyárak munkássága kezdettől fogva harcban állott az üzemek élére kirendelt és a munkásságot mindenképpen brutalizálni akaró katonai parancsnokokkal, a háborús helyzettel visszaélő igazgatóságokkal és azotk hajcsáraival, Az Istvántelki Főműhely a legelső alkalommal fellázad: és megakadályozza a megkísérelt legelső katonai fegyelmi büntetés végrehajtását. Ugyanez a műhely később... a csendőrkülönítményt vasdorongokkal, emelőrudakkal, fejszékkel kiveri a gyár területéről... Sátoraljaújhelyen a vasúti műhely irodáját darabokra törik és véresre verik a főnököt..,"5 ' Hasonló összeütközésekre került a sor a gúzsbakötésükbe beletörődni nem akaró munkások és az üzemvezetőségek között a Weiss Manfréd-gyárban,' a Ganz-gyárban, a Lipták-gyárban, a Fegyver-gyárban és másutt. A Fegyvergyár munkásai már 1915 elején sztrájkbalépnek.53 Bérmozgalmakat kezdtek az építőmunkások-5 4 1916-ban. a bérmozgalmak száma még inkább növekedik. A munkástömegek többnyire teljesen szervezetlen, szétszórt, spontán, háború-ellenes kitörései természetesen nemi tudták megakadályozni a magyar munkásmozgalmaknak 1915—16. folyamán beállott hanyatlását. Az a körülmény, hogy a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek belenyugodtak abba, hogy a háborús törvények megfosszák a munkásokat sok évtizedes küzdelem árán kiharcolt jogaiktól, az, hogy védtelenül kiszolgáltatták a munkásságot a magyar uralkodó osztályok népellenes háborús politikájának és a hadigyárosok kíméletlen profithajszájának, együttműködésük az imperialista magyar uralkodó osztályokkal — mindez azt eredményezte, hogy a munkásság tömegszervezetei, a szakszervezetek a háború első éveiben jóformán elnéptelenedtek. A szakszervezeti tagok száma a háború hatása alatt a felére esett és 1915. december végén kb. ugyanazon a színvonalon állt, mint volt 1903-ban.5 5 „A világháború első két esztendejében szinte megbénult minden szervezeti élet... Sivár, meddő küszködés, közönyös beletörődés mutatta. A kisannai lelkész jelentése szerint: az éhségtől elgyötört gyermekek sírásától hangos a falu. Másutt pedig a gyermekek az éhségtől összedagadtak ... Több oláhcsertészi hívem azt a határozott vádat emeli az alispán úr ellen, hogy amikor éhségükre való hivatkozással élelmet kértek, azt válaszolta: „Majd ha egyharmadrésze elpusztul ennek a népnek, a megmaradó résznek több jut." (O. L. M. E. 19,18. 1003/res. Ered. okm.) 51 Landler Jenő: Forradalmi volt-e a magyar munkásság? „Proletár", 1920. jún. 30. и U. о. и Böhm: Két forradalom tüzében. Bp. 1946., 26. о.; Landler J.: i. m. H Jászai Samu: i. m. 289. o. 15 1903. december 31-én a szakegyesületek taglétszáma . . : 41 138 volt, 1913. december 31-én „ ,, ... 107 486 volt, 1914. június 30-án „ „ ;, ... 96 290 volt. 1915. december 31-én ,, . ,, ... 43381 volt.
