Századok – 1949

Manhattan; A.: A Vatikán a haladás ellen (Ism.: Márkus István) 357

JELENTÉS a Magyar Történelmi Társulat 1949 szeptember—december hónapokban végzett munkájáról A Társulat 1949 őszén' a fővárosban öt Szegeden és Debrecenben egy-egy előadást tartott. A tudományos kutatás során felmerülő problémák kivitatása és az eredmények ismertetése szempontjából egyaránt komoly jelentőséget kell tulajdonítanunk ennek az előadás-sorozatnak. Az előadások tartalmi színvonala, tudományos életünkben már eddig lemérhető hatása figyelemreméltó. Előadóink egyszerűen,, világosan, ugyanakkor magas elvi síkon adták elő mondanivalóikat. Az előadásokat komoly, szintén kutatásokon alapuló hozzászólások követték — sa halgatóság mind emelkedő számban, feszült figyelemmel, lelkes légkörben hallgatta végig a megbeszéléseket. Molnár Erik „Hunyadi Mátyás. Kísérlet a centralizált államhatalom kiépítésére" címmel tartott előadásában azóta megjelent könyvének megfelelő részét ismertette a hallgatósággal. Rámutatott arra, hogy a 15. század közepén szükséges volt Magyarországon a centralizált monarchia megalkotása és Mátyás nagy érdeme, hogy ennek a haladó feladatnak a megvalósítására vállalkozott. Előadásának nagy részében azokat a nehézségeket ismertette, ellentmondásokat tárgyalta, melyek Mátyás centralizációs politikáját akadályozták. A sok új szempontot, gazdag anyagot feltáró előadás alkalmával megindult vita folytatódott, kibővült (1. Társadalmi Szemle 1950. május) igen tanulságos útmutatást adva a magyar középkorral foglalkozó marxista-leninista történetkutatás számára. Kassai Géza a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról tartott előadást, annak 32-ik évfordulója alkalmából. Az előadó ismertetve az Októberi Forradalom lefolyását, bemutatta, miként vívta ki a proletariátus a dolgozó parr.sztság szövetségében, a Bolsevik Párt vezetésével, győzelmét. Az előadó hangsúlyozta a Marx—Engels—Lenin—Sztálin által kialakított elmélet nagy szerepét e győzelemben. Az Októberi Forradalommal a világ története új ezakaszba lépett, elérkezett a felszabadító forradalmiak kora valamennyi elnyomott osztály és nép számára. A föld egyhatodán megdőlt a kapitalizmus, megszűnt embernek ember által való kizsákmányolása. Megkezdődött az emberiség igazi története. Az előadáshoz többen hozzászóltak. Ki kell emelni Zsigmond László hozzászólását, aki többek között rámutatott arra, hogy a Szovjetúnió létrejöttétől fogva a béke legfőbb biztosítója és védelmezője. Lederer Emma III. Béla király jövedelmi kimutatását vette kritikai vizsgálat alá. E kimutatást a magyar történetírás, de elsődlegesen az ellenforradalom történetírása, mint III. Béla „magyar birodalmának", Magyarországnak, a 12. század közepén, elfoglalt nagyhatalmi állásának bizonyítékát tárgyalta és fogadta el a nélkül, hogy ennek hitelességét lényegében bírálat alá vette volna, — így keresve történeti igazolást saját sovinisztaimperialista politikájának. Az előladó megvizsgálva a jövedelmi kimutatás rendkívül túlzott adatait, rámutatva arra, hogy ennek szövege csak egy 15-Hzázadi kódexben maradt ránk, igen kétségesnek találta, hogy a kimutatás eredetije — ha ilyen egyáltalán létezett — miről szólt, milyen adatokat tartalmazott. Ebben a formábnn azonban, mint III. Béla korára jellemző, fontos forrásanyagot nem fogadta el. Az előadást élénk vita követte. Molnár Erik Mátyás jövedelmének összevetésével támasztotta alá az előadás eredményeit Váczy Péter igen alapos forráskritikai elemzés alapján ellentétes álláspontot foglalt el.