Századok – 1949
Manhattan; A.: A Vatikán a haladás ellen (Ism.: Márkus István) 357
376 KRÓNIKA végrehajtásával kapcsolatban' kiemelte a mult évben elhangzott társulati előadásokat, ezek újszerű, élénk, tudományos kutatásra serkentő voltát, látogatottságát s a hallgatóságnak aktív részvételben megnyilvánuló érdeklődését. Ismertette a vidéki szervezőmunka eddigi eredményei során a Társulat Délalföldi Csoportjának megalakulását, ill. a Debrecenben hasonló irányban történt kezdeményező lépéseket. Említette a Századok új számát, melyet a szerkesztőség a centenárium új tudományos eredményekben való megünneplésére szánt. Kitért a Társulat kiadványi tervére, ill. ennek 1950-re előirányzott szakaszára. Megemlítette, hogy a Társulat a Vallás- Közoktatásügyi Mininsztérium megbízásából több centenáris pályadíjat osztott ki, (5000 forint értékben, s jelentette hogy a Társulat a Magyar Munkásmozgalmi Intézettel együtt új pályázatot hirdetett a helyi munkás- és p:irasztmozgalmi anyag feltárására és feldolgozására. Vázolta a következő feladatokat az előadások, viták, további vándorgyűlések szervezése és a taglétszám emelése, a tagságnak a társul ti munkába való fokozott bekapcsolása terén. Az elnök a beszámoló felett megnyitotta a vitát. Az első felszólaló, Mód Aladár méltatta a Társulat egyesztendős, egészében feltétlenül pozitívan értékelhető munkáját. Ezután a Századokkal foglalkozott, s kiemelve a kötet érdemeit, felhívta a figyelmet több hibára és hiányosságra is. (A bírálat időközben megjelent a Társadalmi Szemle 1950. márc. számában.) I. Tóth Zoltán felszólalásában a Társulat kiadvány-tervét méltatta. Sinkovics István a felolvasó-üléseket hasonlította össze a régiekkel, megállapítva, hogy az újak hasonlíthatatlanul tartalmasabbak s ennek megfelelően sokkal szélesebb érdeklődést váltanak ki. Bónis György beszámolt a Délalföldi Csoport szervezéséről ée munkájának első szakaszáról. Elengedhetetlenül fontosnak tartja újabb vidéki csoportok alakítását. Besnyő Miklós kérte, hogy a Társulat a jövőben erősebben kapcsolja be munkájába a középiskolai tanárokat. L. Gál Éva az egyetemi és főiskolai hallgatók nevében megköszönte, hogy a Társulat igyekszik bevonni a munkába az ifjúságot, remélve, hogy ez a kapcsolat a jövőben fokozottan elmélyül. A felszólalások befejeztével Borsa Iván pénztáros ismertette a Társulat bevételeit és kiadásait, majd a számvizsgáló-bizottság elnöke, Hadrovics László olvasta fel jelentését, melynek alapján a közgyűlés a pénztárosnak megadta a szokásos felmentést. Ezután — egyéb javaslat nem lévén — Elekes Lajos mb. főtitkár az elnök felszólítására alapszabálymódosító javaslatot nyújtott be, melyet a közgyűlés egyhangúan megszavazott. Ennek értelmében: 1. a titkárságot a munka megnövekedésének megfelelően ki kell bővíteni; 2. kívánatos a szegedi kezdeményezésnek megfelelő helyi szervezetek létesítése; 3. a helyi szervezetek titkárai hivatalból tagjai a Társulat igazgatóváhsztmányának. Az elnök javaslatára a közgyűlés főtitkárul Elekes Lajost, harmadik titkárul pedig Györffy Sándort választotta meg. Andics Erzsébet zárószavaiban a szervezőmunka további erősítését, a középiskolai tanárok intenzívebb bekapcsolását, az egyetemi és főiskolai hallgatók fokozottabb foglalkoztatását jelölte meg követendő útként. Megköszönte a tagság részérő] elhangzóit építő bírálatokat, és kérte a Társulat tagjait, hogy a jövőben is, elvi kritikával segítsék a Társulatot s önmagukat a magyar történetkutatás nagy problémáinak megoldásában.