Századok – 1949

Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások (Ism.: S. Sándor Pál) 326

SZEMLB 327 Következésképpen érthető, hogy a reformpárt erősödésének, a fennálló viszonyokkal elégedetlen reformhangulal terjedésének megvoltak a gazdasági és politikai feltételei. Az udvar által Pozsonyba küldött politikai kémek lesújtva írták közvetlenül az országgyűlés megnyitása előtt jelentéseikben: „Az idáig megválasztott követek leg. nagyobb része a legállhatatosabb ellenzéke a fennálló rendnek." (Magyar Országgyűlés Levéltára 49 fasc. 7369. sz.) Ilyen politikai helyzelben Kossuth Tudósításai is hatalmas lendülettel segítették elő a haladó közvélemény táborának kiszélesítését. Maga Kossuth előszeretettel közölte a reformpárti szónokok felszólalásait: „minden rokonszenvem a szabadelvű ellenzéki szónokokhoz vonzott" — írta. Ha Széchenyi Hitel c. művének megírásával mégcsak megdöbbenést és látható zavart keltett a reakciós rendi közvéleményben, addig Kossuth Tudósításainak szétküldésével már a szervezett propaganda talaján segítette elő a reformnemesség politikai küzdelmeit az 1832/36. évi országgyűlésen. 2. Milyen főkérdések kerültek megvitatásra ezen az országgyűlésen, milyen politikai eseményekről számolnak be Kossuth Tudósításai? Az országgyűlésen vitatott lényegesebb kérdések a nemesség polgári célkitűzéseinek jegyében állottak. Ezért került sor — mindjárt az országgyűlés kezdetén — a kereskedelem és a vámügy rendezésének felvetésére, A polgári funkciókat betöltő nemesség u. i. a szabad kereskedelem megteremtéséért harcolt, hogy termékeinek elhelyezését (ekkor még a külső piacon) biztosíthassa. Ezzel kapcsolatban sokszor igen élesen mutattak rá egyes követek az ország gyarmati helyzetére s követelték a kereskedelem szabadságát mint feltételét a polgári fejlődésnek. Így tett a liberális Bezerédy — Tolna követe — is, aki az egyik heves vila alkalmával a kormánynak szegezte a kérdést: ,,Meg kell felelnie a kormánynak, valljon szándéka e csak coloniaként használni Hazánkat?... vagy akarja e segíteni, a nemzetet, hogy... polgári.., tekintetben erősödjék..." (Jegyzőkönyvek X. k, 216. 1.) A szabadkereskedelem kérdésének elsőrendű fontosságát a nemesség szemében mutatja az a körülmény is, hogy a legtöbb követ ezt a pontot akarta legelsőnek megtárgyalni az országgyűlésen. Különösen jól jellemzi a nemesség állásfoglalását ebben a kérdésben Pest megye követének kijelentése: „Ha kereskedésünk önkényes Vámok és Harminczadok által nyomattatni és korlátoltatni fog, úgy sem az adófizető, sem a privilegiált Status jólétre nem juthat, mert a kereskedés a nemzetek életében fő, talán egyedül való, egy éltető erő." (Jk. I. k. 531. 1.) Ez a hang már a polgári igényekkel fellépő árutermelő nemesség hangja. Uymódon a vámügy kérdésének felvetésében a nemesség polgári célkitűzései nyertek kifejezést. De a vámügy rendezésére irányuló törekvés csupán egvik megnyilatkozása volt a nemesség polgári célkitűzéseinek. A rendek által fölvetett úrbéri reformok fő pontjai szintén a polgári fejlődés irányába mutattak. Világosan látható ez — többek között — az örökváltság, az ősiség eltörlése, s a birtokbírhatás kérdéseivel foglalkozó reformpontok esetében, melyek egyaránt а központi feladat megoldását — а nemesség tőkes hitelhiányának enyhítését — célozták. A birtokbírhatás megadásában a nemes-: ség az annyira hiányzó tőke megszerzésének, birtoka részbeni kapitalizálódásának lehetőségét látta: „Arról van tehát szó — mondotta Bezerédy István — megnyittatik e 9 millió embernek Magyarországban az út, mellyel a földtulajdonnak s önállásnak varázsereje által, ön magának becsiilésével új életre ébredjen ... a hazához s alkolványhoz új kötelékkel kapcsoltassék?, fog-e ez által hazánkra polgári morális, materiális értelemben új nap virradni? ... El kell azon akadályt, gálet törölni, mellv korunk emelkedésének több kárt tett, mint az orsovai sziklák vizeinkre nézve okoznak." (Kossuth: Országgyűlési Tudósítások I. k. 337. 1.) És az örökváltságot sem másért vetette fel a nemesség, minthogy azzal a munkaerő megvásárlását, birtoka részbeni kapitalizálódását lehetővé tegye. Ilyenformán az úrbéri reformok főbb pontjai a hiányzó tőke megszerzésére irányuló követelések különböző formái voltak. E törekvések gazdasági jellegéhez azonban elválaszthatatlanul hozzátapadt a feudalizmus elleni politikai harc formája. A polgári reformok bevezetésére irányuló törekvéseket nem csupán elégtelen eszközökként kell értékelnünk a reformkorszak folyamán. Ezek a törekvések a feudalizmus felszámolásának irányába estek. Ugyancsak a polgári átalakulás felvetette pontok közé tartozott a magyar nyelvhivatalossá tételének. Erdély visszacsatolásának kérdése s a protestánsok vallásügye is. Több más kérdés melleit, nagyjából ezekről а problémákról szólnak Kossuth Tudósításai.