Századok – 1949
Andics Erzsébet: Az 1919-bes magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
AZ 1919-ES MAGYAR PEOLETÁRIOKSADALOM ELŐTÖRTÉNETÉHEZ 27 geitlől, más országok szociálsovinisztáihoz hasonlóan, ők is egyre inkább békeszólamokat hangoztattak és igyekeztek a magyar burzsoáziát nagyobb „rugalmasságra" rávenni, rábírni arra, hogy „második vasat is" tartson a tűzben. A háború első hónapjaiban a szociáldemokrata párt és szakszervezeti vezetők nyiltan „honvédő" álláspontjukat az orosz hadsereg Magyarországra való betörésének veszélyével indokolták. „Az orosz invázió fenyegető réme Ausztriában, és Magyarországon is rákényszerítette a szocialista pártokat arra, hogy az ország védelmét mindenekfölött való érdeknek tekintsék."8 — írta ebben az időben Garami Ernő. Ez azonban távolról sem volt az 5 egyéni és egyedülálló álláspontja. A többi szociáldemokrata vezető háborúalatti írásai ugyanezt a felfogást tükrözik vissza." így pl. Weltner is teljesen indokoltnak és helyesnek tartotta a párt ..honvédő" álláspontját arra való hivatkozással, hogy a háború-elleni forradalmi harc a munkásságnak nem volt kötelessége, az ilyen harc kilátástalan, sőt káros lett volna„A munkásságot... — írta Weltner — semmiféle nemzetközi határozat sem kötelezte arra, hogy katonai és üzemi sztrájkkal meggátolja a mozgósítást és a háború lehetőségét •.. Forradalmi eszközök alkalmazása csak egyes országokban akasztotta volna meg a háborús készülődést, ami azt jelenti, hogy ezek az államok könnyű zsákmány gyanánt jutottak volna azoknak az államoknak birtokába, amelyek a munkások mozgalmainak leverésével hadi készültségüket ki tudták volna fejleszteni."10 Amint látjuk, a magyar opportunista munkásvezérek elszajkózták ugyanazokat a szólamokat, amelyeket a nyilt és leleplezett szociálsoviniszták mindenütt hangoztattak az internacionalisták, nevezetesen a bolsevikok következetesen az imperialista háború ellen irányuló álláspontjával szemben. „Ha elismerjük azt — folytatja Weltner —, hogiyi az Internaeionálénak nincs elég ereje a háború meggátlására, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az orosz invázió nem kívánatos, akkor elő kell segíteni a hadvezetőség munkáját... Itt azután nem lehet félmunkát végezni. 1,11 A miagyar szociáldemokrata vezetők helyeselték, hogy a munkáspártok vezetői a legtöbb hadviselő országban megszavazták a hadihiteleket, sőt azt is, ha beléptek a háborús kormányba. „...Erős és nagy szocialista párt — írta Garami — kénytelen a nemzeti védelem kormányában helyet foglalni^ ha ilyen, alakul... Hogy mi magyar szocialisták nem szavaztuk meg az orosz invázióval szemben a hadi költségeket, az, meggyőződésem szerint, Wem álláspontunkon, hanem azon múlt, hogy nincs választójogunk 8 Garami Ernő: Az Internacionálé és a háború. Szocializmus. 1914—15. 10—12. szám. 0 A háború legelején még Szabó Ervin is a „salus belli suprema lex" (a háború sikere a legfőbb törvény) nézőpontjából — mint ő maga kifejezi magát — írt tanulmányt ,,A háború és a gazdasági élet" címen. (Huszadik Század, 1914. okt.) Igaz, hogy már egy év múlva — amikor Garamiék még nyiltan azonosították magukat az imperialista magyar burzsoázia háborús célkitűzéseivel — Szabó Ervin már megírta, hogy Marx és Engels „nem a háborúért lelkesedtek, hanem csak a fölszabadító háborúért". (Szocializmus, 1914—15., 10—12. sz.) ln Weltner Jakab: Válságok. Szocializmus, 1916. márc., 36. o. 11 U. o. Kiemelés tőlem. A. E. 1! Garami Ernő: Az Internacionálé és a háború. Szocializmus, 1914—15.. 10—12. szám. Kiemelés tőlem. A. E.
