Századok – 1949

Benda Kálmán: Martinovics nyílt levele Ferenc császár és királyhoz (1792) 258

274 BEND A KÁLMÁN Szent Kötelességek az Emberek közt, ugy mint: hogy a' Gazdagok sí Szegényeket segitsék .hogy a' Boldog Ember Javait mással is közzöllye, hogy a' felvilágosodott Ember nyissa fel a' Szemét annak, a'ki emberséget gyalázó otrombaságban él nyomorúltan, végtére hogy a' Szabad Ember szabadítsa meg, ha tüle ki telik, a' Sclavot.^ Ahozképes't a' Francziák fogják mindénütt, a'hol győzedelmessen be mennek e' kötelességeket tellyesíteni azzal, hogy a' Nép Felséget ki kiáltyák, mellyet Ti Jobbágyok Névvel gyalázáíok. Ök e' Népeket fel világosittyák, s-az örökös ember Jussait, melyek az Emberi Nemtül annyi Századoktul fogvást el tiltva valának, elejikbe adják, ők rendet tésznek közöttök az Anarehianak el távoztatására, és végtére vélek a' képviselői Sistemát, melly republicanus kormányhoz leg jobban illik, fel vettetik.33

Ily modon meg fog büntétődni, az egész Tifannicus Szövetkezés, hogy a' Francziák Szabadságát békével nem hagyta. Ezen oly ravaszon Cabinetumod által fel gyullasztóit háború egész halálos hartzi, a-z ész és az ostobaság, a' philosophia és a' politicabéli s-religióbéli Fanatizmus, a' Nép és a' Tyrannusok, az Erkölts és a' gonoszságok közt, mellyeket a' zabolátlan Uralkodás szüli. Az ostobaság, a' Fanatizmus, a' Tiranusok és az ő gonoszságai meg rázhattyák valami kis időre az észt,4

J a' phiflolsophiát. a' Népet és az erköltcsöt, de, ugyan éppen ezen meg rázásbul ki tetzik azon Pernek Felsősége, melynek a' Francziák, a' környül állásoknak szerentsés öszve ütközése áltial védelmezőjévé lettek; el multak már a' Setétség Századjai, a' Philosophia hinti a' sok ellene fel tornyozott akadályok közepette világosságát, a' régi világnak lakossai tsudállyák s-irigylik a' Szabad Amerikabélieknek, az örökös Ember Jussain épült boldogságokat, és a' felvilágosodott elméjű Franczia fel kelt leg elsőbben, hogy őket kövesse, es az ebbéli boldogság harmattyával Europa Földét meg öntözze. A' Büszke Anglusok, a' Nemzeti Conventhez küldött Leveleik által, biztattyák a' Francziákat,34

mert ők sem akarnak Pankrotokc

y

lenni, ők is udvarjokat, aki teak pénzzel tud meg rontani embereket, nem szenvedhetek, és a' Constitutiójokat melynek a' Nemzeti képviselőségről való princípium i a' Nemzet Felségével felette ellenkeznek, már meg únták. Mihelyt a' szövetkezett Tábor a' Szabadság katonái előtt meg hajlott, 8-visza fele tódult, Európának józanabb része mértéktelen örömöt mutatott, a' gyalázatos Aristokráták és a' ravasz Рарок^ komor halgatásban alig lehelnek, és a' leg nagyobb belső fájdalmokkal kinlódnak, a' Nép nagy masszája láttya ezen ellenkező dolgot és abbul oly világosítást mér, a'mely nem sokára a' Despotizmusnak leg kisebb nemét is meg fojtya. Nem is védi már senki az öszve szövetkezett Despoták dolgát, hanem egyedül az általok meg fizettve lévő nyomorúlt Német Újság írók, kik a' Szabadság ellen való Szamár orditásokkal, s-fel tzifrázott számtalan hazugságokkal egygyügyüeket el rémitik, és az egész világot szemtelenül tsallyák. És Te Uram! feje ezen gyalázatos s-gonosz öszve Szövetkezésnek, mit gondolsz, s-mitsoda rendeléseket teendesz? kérlek az egész Franczia Nemzetnek és azon Jobbágyidnak nevében, a'kik utálatos Cabinetumodnak mérgétül még a) B: martalékot; C: mancipium. b) В: a józan észt; C: rationem. c) Ii: banqueroutte; C: nec habere volunt follimenta. d) B: az alatsony Lelkű Arisztokraták és két színű Papok; C: infames Aristocralae et superbi sacerdotes. 33

Ez történt például Belgium meghódításakor. A jemapesi győzelem után néhány nappal már kiírták a választásokat. (Ld. Sorel. í. т. III., 3. fejezet ) 34

Az angol kormány éppen nem bátorította a konventet. Sőt, Chauvelin, Anglia párizsi követe. 1792 őszén kormánya nevében több jegyzékben tiltakozott a forradalmi propaganda és a király személyének bántalmazása ellen. (Id. Sorel. i. т. III., 142. s fcöv. 1.)