Századok – 1949

Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211

a második világháború előzményeihez 243 Л tárgyalás folyamán Hitler még megjegyezte, hogy „nem lett volna szabad beengedni Szovjetoroszországot Európába. 0, a Führer, javaslataiban annakidején Európa egyesülését célozta Oroszország nélkül."11

' Angol részről megértéssel fogadták Hitler-Németország szempontjait Lcrd Halifax már 1937 novemberében, amikor megbeszélte Hitlerrel a lefegyverzés és Népszövetség kérdését Hitlernek kijelentette: „Az összes többi kérdéseket olyan értelemben lehet jellemezni, hogy azok mind az európai rend megváltoztatására vonatkoznak, ami előbb vagy utóbb valószínűleg bekövetkezik. Ezekhez a kérdésekhez tartozik Danzig, Ausztria és Csehszlovákia. Anglia csak abban van érdekelve, hogy ezek a változások békés fejlődés útján jöjjenek létre és hogy el lehessen kerülni azokat a módszereket, amelyek messzemenő megrázkódtatásokat okozhatnának, amit sem a Führer, sem a többi ország nem kíván."111 A szovjet-francia ós a francia-csehszlovák szerződések hatálytalanításában az angolok segítőtársra találtak a francia kormánykörökben is. Osusky párizsi csehszlovák követ egyik jelentésében a következőket írja Krofta csehszlovák külügyminiszternek: „Nincs szándékomban önt kétségben hagyni a felől, hogy Párizsban különböző társadalmi állású és foglalkozású egyének, az újságírókat és a parlament tagjait sem kivéve, formát és kifejezést kezdenek adni ellenkezésüknek azzal a gondolati*! szemben, hogy Franciaország Csehszlovákia érdekében háborúba lépjen Németországgal .. Mind a Németországgal való megegyezd» hívei, mind az Olaszországgal való megegyezés hívei és végül Franciaországnak középeurópai és Oroszországgal szemben tanúsított politikájának ellenzői új orientációt akartak adni a francia politikának."1

1

» A jelentés további részében a párizsi csehszlovák követ rámutat arra. hogy a Franciaországban jelentkező irányváltozás nagymértékben Anglia magatartására vezethető vissza, Franciaország magatartását azonban nem kizárólag Anglia döntötte el, mert HitlerNémetország kérdésében az angol kormánykörökkel egy véleményen voltak a francia vezetőkörök is. Lukasiewicz párizsi lengyel nagykövet Bonnet francia külügyminiszterrel folytatott megbeszéléséről 1938 májusában ezeket írja: ..Ezekután Bonnet miniszter elég terjedelmesen és a hangsúlyt világosan erre a problémára helyezve, beszélni kezdett a Szovjetoroszországhoz való viszonyról a jelenlegi helyzetben és bizonyos mértékben attól függetlenül is. A francia-szovjet egyezmény elég ,határozatlan' (francia eredetiben ,vague'; Zs. L) és a francia kormány nem nagyon igyekszik arra támaszkodni. Ez a szerződés csak azt a szerepet , játssza, s csak annyiban bír jelentőséggel, amennyiben Franciaország Lengyelország ingadozásaival számol, Bonnet miniszter személyileg nem híve а kommunistákkal való együttműködésnek. A francia kormány szeretne teljesen Lengyelországra támaszkodni és együttműködni vele... Bonnet miniszter különösen örülneu ha a Lengyelországgal való együttműködés kérdésének tisztázása következtében kijelenthetné a Szovjetnek, hogy Franciaország nem szorul az ő segítségére."115 A Szovjetunió elszigetelésének és a fasiszta agresszió kelet felé való terelésének egyik fontos állomása volt a csehszlovák nép és köztársaságának kiszolgáltatásai. Lipski berlini lengyel nagykövet 193S. augusztus 11-én Beck lengyel külügyminiszterhez küldött bizalmas jelentésében ezeket írta: 119

U. о. I. 59 . 111

Okmányok... I. 34. 112

U. о. I. 68. »» Okmányok... I. 106. . • | ' 16*