Századok – 1949

Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211

.244 zsigmond lászló ,,Az olasz nagykövetnél Balbo marsall tiszteletére rendezett teenapi estélyen lehetőségem nyilt Göring tábornaggyal eszmecserét folytatni, Gör.ng kijelentette, hogy a legrövidebb időn belül szeretne velem érdemlegesen tárgyalni, hogy megbeszéljük — természetesen, mint mindig, bizalmasan és nem hivatalos formában — a lengyel-német közeledés további lehetőségét bizonyos kérdésekben. Példaként megemlítette a kémkedés kölcsönös megszüntetését és az orosz és cseh problémákat érintő bizonyos információk kicserélését. Az orosz problémával kapcsolatban nagy általánosságban csak azt mondotta, hogy az a cseh kérdés megoldása után válik aktuálissá. Visszatért ahhoz az eszméjéhez, hogy egy szovjet-lengyel konfliktus esetén Németország nem maradhat semleges, és segítséget kell nyújtania Németországnak. Megcáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Németország Ukrajna ellen akarna menni, kiemelvén, hogy a Reich érdekei mindenekelőtt azt követelik, hogy a bolsevik ténykedéseknek végetvessenek. Márés/t véleménye szerint Lengyelországnak lehetnek bizonyos érdekei közvetlenül Oroszországban, például Ukrajnában. A beszélgetésnek ennél a pontjánál informáltam Göringet Szembek helyettes miniszternek Comnennal folytatott beszélgetéséről, amelynek folyamán ez utóbbi kategórikus kijelentést tett a szovjet haderők román területen való átvonulása ellen. Göring megelégedéssel vette ezt tudomásul."11

4 Románia magatartását francia részről arra használták fel, hogy ezáltal is nyomáét gyakoroljanak Csehszlovákiára. Erről szól Woermannak, a német belügyminisztérium helyettes államtitkárának levele a bukaresti és belgrádi német követségekhez. „Bizalmas forrásokból tudomásunkra jutott egynéhány hét előtt történt esemény, amely Románia álláspontját illeti a szovjet hadseregnek román területen keresztül való átvonulásával kapcsolatban. E jelentés értelmében a francia külügyminiszter — a végett, hogy a lehető legerősebben kiemelje Csehszlovákia politikai helyzetének nehézségeit — azt mondotta a párizsi csehszlovák követnek, hogy Comnen úr személyesen kijelentette neki: Románia sohasem engedi meg, hogy a szovjet hadsereg átvonuljon a területén. Bonnet úr állítólag hozzátette, hogy Románia hasonló nyilatkozatot tett Berlinben és Varsóban is. Ezután a csehszlovák külügyminiszter állítólag táviratozott Comnen úrnak, hogy megérti Románia álláspontját ebben a kérdésben, de csodálkozik azon, hogy Comnen ilyen nyilatkozatot tett Berlinben."115 [Francia és angol részről mindent elkövettek, hogy Csehszlovákia kisantantbeli szövetségeseit a Csehszlovákiára gyakorolandó nyomás érdekében haszmálják fel. ,,Ugyancsak tudomásomra jutott — írja a berlini lengyel nagykövet, Beek lengyel külgyminiszternek —, hogy Sir Neville (Henderson; Zs. L.) olyan értelemben befolyásolta a román és jugoszláv követeket, hogy azok kormányaik részéről nyomást gyakoroljanak Prágára."11

' A levél a továbbiakban beszámol a cseh felelős politikusok hangulatáról is. ,.Lehetőségem nyilt Wilsonnal, az amerikai nagykövettel beszélgetni, miután az visszatért Varsóból és Prágából — írja Lipski. Miután ő BeneSt már régóta, svájci követ korából ismeri, a cseh köztársaság elnöke beszélgetésre hívta meg. Wilson nagykövet azt mondotta nekem, hogy a múlttól eltérően, amikor BeneS teljesen bízott önmagában, jelenleg olyan emberre hasonlít, aki erős nyomás alatt Üli és kiutat keres. BeneS megcáfolta azt az álítást, mintha tőle eredne a Szudéta-vidéket illető követelések kielégítésének megtagadása és hangsúlyozta békés szándékait. 1,4

Okmányok.». I. 138—139. Okmányok... I, 134—135. Okmányok... I, 137.