Századok – 1949
Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211
.242 zsigmond lászló előbb lord Halifaxnak, maid Hendersonnak Hitlerrel Való tárgyalásai alkalmával napirendre került a gyarmatok kérdése. Már Halifax leszögezte, hogy „az angol kormány nincs azon a véleményen, hogy a gyarmati kérdést semilyen körülmények között sem tárgyalja Németországgal. Világos azonban, hogy egyetlen angol kormány sem tárgyalhat Németországgal a gyarmati kérdésekről, más kérdésektől elszigetelve. Ez a kérdés csak mint annak az általános rendezésnek egyik része jöhet számításba, melynek eredményeként helyre lesz álllítva Európában a nyugalom."10 6 Ez annyit jelentett hogy a gyarmatok visszaadásának a feltétele, hogy Hitler-Németország végrehajtsa a rá váró „feladatot" Európában. És ebből a szempontból a kérdés rendezését nemi is fenyegette veszély. Nehezebb volt azonban az a probléma, hogy kinek vagy kiknek a rovására kapjon Németország gyarmatokat. Henderson nagykövet a gyarmatok kérdésével kapcsolatban már konkrétebb javaslattal állt elő, mint elődje lord Halifax. A javaslat így hangzott: „Az a megoldás, mely a brit kormány véleménye szerint sok előnyt biztosi tana, abból állana, hogy a gyarmati kormányzás új rendszere alapján tervet dolgoznának ki Afrika valamely meghatározott vidékére: ez a terv. kb. a Kongómedence nagyságának megfelelő területre vonatkoznék és az összes érdekelt hatalmak elfogadnák és alkalmaznák .. ."1 0 ' A tervezet felolvasása után Henderson megjegyezte, hogy „az adott terület északon kb„ az ötödik szélességi fok, délen pedig a Zambezi-folyó határolná, és hozzátette, lehetséges, hogy külön bizottságot állítanának fel azokból a hatalmakból, melyeknek gyarmati birtokai ezen területen belül fekszenek."10 7 Azok a hatalmak, „melyeknek gyarmati birtokai ezen területen belül" feküdtek — Belgium és Portugália voltak. Az angol javaslat tehát Belgium és Portugália rovására akarta kielégíteni a német gyarmat-követeléseket. Ez volt az értelme annak a megállapításnak, hogy a megbeszélés tartalmáról a belgákkal és a portugálokkal semmit sem fognak közölni. Franciaországról is tárgyaltak, amint a bizalmas feljegyzés utal is erre — de természetesen ai francia nép megkérdezése nélkül. A francia-szovjet kölcsönös segélynyújtási egyezmény gátat jelentett a fasiszta agresszorok számára és éppen ezért a szovjet-francia és a vele kapcsolatos szovjetcsehszlovák kölcsönös segélynyújtási egyezmény hatástalanná tétele érdekében állott Hitler-Németországnak. Hitler utalt erre Halifax-szal folytatott megbeszélése alkalmával is. ,,A lefegyverzés problémája — mondotta Hitler — különösen bonyolulttá vált a Franciaországnak Oroszországgal kötött szövetsége következtében... Ennek következtében Oroszország nemcsak mint erkölcsi tényező, hanem mint elég súlyos anyagi tényező is bekerült Európába, különösen a Csehszlovákiával kötött szövetsége következtében."10 8 Henderson nagykövettel folytatott beszélgetése alkalmával Hitler ismét felvetette a francia-szovjet szerződés kérdését, Г „amely véleménye szerint — Csehszlovákia csatlakozása után különösen veszélyessé lett Németország számára, mivel fenyegette a Birodalom határain, a Ruhrvidéken és Szászországban fekvő összes ipari területeket és az ellenségnek mindig megvolt a lehetősége, hogy Németországot a szívén sebezze meg."1 0 ' 108 U. о. I, 30. 106 U. о- I. 56. 107 U. о. I. köt„ 56. old. 108 Okmányok.,. I. 36. "» II. о. I. 59.
