Századok – 1949
Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211
.238 zsigmond lászló vagy más békés eszközökkel való megoldására, a nélkül, liogy erőszakhoz folyamodnánk. A Duce az üzenet átvétele után arra kérte az Egyesült Államok nagykövetét) hogy juttassa Roosevelthez köszönetének kifejezését és közölje, hogy milyen nagyra értékeli szép gesztusát,"0 1 Az Egyesült Államok vezető köreinek a szerepével München előkészítésénél foglalkozott még Daladier miniszterelnök is 1938. október 4-én tartott beszédében. „A szeptember 27-éről szeptember 20-ára virradó éjtszaka leihívtuk berlini nagykövetünket, hogy kérjen személyes kihallgatást Hitler kancellárnál, londoni nagykövetünket pedig felhívtuk, kérje meg Halifax lord angol külügyminisztert, utasítsa a római brit nagykövetet arra, hogy kérje meg Mussolini olasz miniszterelnököt annak a gondolatnak a támogatására, hogy egy értekezlet üljön össze. Ezzel a lépésünkkel tettünk eleget Roosevelt elnök második üzenetének, amely oly nagyban hozzájárult a békés megoldás lehetővé tételéhez."8 5 Amikor pedig a müncheni egyezményt megkötötték, Hull amerikai külügyminiszter a következőket mondotta: ,,Aini a közvetlen békeeredményeket illeti, talán felesleges mondanom, hogy rendkívül erős megkönnyebbülés érzését nyújtják. Reméljük, hogy azok a hatalmak, amelyek a békés és rendezett nemzetközi viszonylatok elvei mellé álltak, kettőzött erőfeszítéssel fogják ezeket az elveket az egészséges gazdasági alapokon nyugvó fejlődés érdekében alkalmazni."8 8 Azon legendán kívül, mely arról szól, minthai az Egyesült Államok vezetőkörei München-ellenesek lettek volna, le kell számolni egy másik legendával is, mégpedig Churchillel kapcsolatban. Az „Okmányok és adatok a második világháború előzményeiről" című gyűjtemény közli Churchill feljegyzését a danzigi fasiszták vezetőjével, Foersterrel folytatott beszélgetésről 1938. július 14-én. Churchill a csehszlovák kérdéssel kapcsolatban ezeket mondotta Poersternek : „Biztosan lehet valamilyen megoldást találni és hozzáteltem, hogy Henleinnal és Masarykkal folytatott beszélgetéseimből eredő benyomások alapján úgy hiszem, ez valószínűleg lehetséges volna a csehszlovák állam keretén belül is. Biztosítoltam őt, Anglia és Franciaország minden erejét latbaveti, hogy meggyőzze a prágai kormányt: egyezzék ebbe bele."8 7 Miután Churchill azt vette „lehetőségnek", hogy a megoldás a csehszlovák állam keretein belül is létrejöhet, a továbbiakban magáévá tett egy másik „lehetőséget" is, mégpedig azt, hogy Németország a Szovjetúnió részéről ki nem provokált támadás áldozata lehet. „Véleményem szerint — mondotla Churchill — egy általános európai megegyezésben olyan pontot is fel lehetne vetni, mely Angliát és Franciaországot arra kötelezné, hogy minden erejével Németország segítségére siessen, ha az Oroszország részéről akár Csehszlovákián, akár bármilyen más úton keresztü: ki nem provokált támadás áldozatává lenne,"88 A továbbiakban kifejtette Churohill, hogy ő nem ellensége „Németország hatalmának és az angolok többsége azt óhajtja, hogy Németország foglalja el a helyét a világ két-három vezető hatalma között; mi nem gördítenénk akadályt a német kereskedelem békés, fokozatos befolyásának fejlődése elé a Duna-medencében, de minden erőszakos akció elkerülhetetlenül világháborúhoz fog vezetni... Most Hitlertől függ, hogy szétoszlassa a fenyegető felhőket. Ebben mi segítségére leszünk."8 Í 84 Pesti Napló, 1938. szeptember 29., 2—3. old. 86 Pesti Napló, 1938. október 5., 3. old. 8» Pesti Napló, 1938. október 1. •7 Okmányok és adatok I. 130—131. 85 U. о. I. 131. « Okmányok és adatok... I, 132—133. t
