Századok – 1949

Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211

a második vii.ághábobí) előzményeihez 237 és ha Roosevelt és Hull fcobb beszédben állást is foglaltak az agresszorok ellen, ez általánosságban történt és tettek nem követték. Az Egyesült Államok nem voltak hajlandók közreműködni — a Szovjetúnió ismételt felhívása ellenére sem — az agresszorok megfékezésében, de későbben, amilyem mérték­ben közeledett a válság csúcspontja, az Egyesült Államok kiléptek látszó­lagos tartózkodásukból — mely gyakorlatilag eddig is az agresszorok hallga­tólagos segítését jelentette — és nyiltain Chamberlain és Daladier támogatá­sára siettek. A „Times" 1988. szeptember 16-án Hull, amerikai külügyminiszter nyilat­kozatát hozza Chamberlain németországi útjával kapcsolatban. Hull a követ­kezőket mondotta: ,.Az angol miniszterelnök és Németország kancellárja közötti történelmi kon­ferenciát természetesen a legnagyobb érdeklődéssel figyelik az összes népek, melyek mélységesen érdekelve vannak a béke megőrzésében."8 0 Ez a nyilatkozat bátorítást jelemtett Chamberlain és társai számára Hitler-Németország „megbékítésére" vonatkozólag. Hasonlóképpen segítséget jelentett az a felhívás, mellyel Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke, a mün­cheni megegyezés előtti naípokban fordult az érdekelt hatalmakhoz. Az első felhívás szeptember 26-án hangzott el és ebben a felhívásban Roosevelt a következőket mondotta: .. kérem Önöket, ne szakítsálс meg a tárgyalásokat, amelyek a vitás kérdések békés, méltányos és építőjellegű elintézését célozzák. A legiinnepélyesebben emlé­keztetem Önöket arra, hogy amíg folynak a tárgyalások, addig át lehet hidalni az ellentéteket, de a tárgyalások megszakításával elnémul a józan ész szava."Bi Roosevelt felhívta azonkívül a, hatalmak figyelmét egy esetleges háború következményeire és arra, hogy a háború nyomában veszélybe kerülhet a. társadalom eddigi rendje is. ,.Minden országnak — mondja Roosevelt felhívása —, mely belesodródik (a háborúba; Zs. L.), bizonyos, hogy megrendül a gazdasági rendszere. Minden országnak, mely belesodródlik, teljesen elpusztul a társadalmi rendje."*2 Szeptember 27-én Roosevelt újabb jegyzéket intézett, még pedig elsősor­ban Hitler címére. A felhívás többek között ezeket mondja,: ,,A lehető legnagyobb mértékben fontos, hogy a tárgyalások megszakítás nél­kül folytatódjanak mindaddig, amíg igazságos és építőszellemű megoldást érnek el. Még nyitva áll az út a tárgyalásokhoz. Ha felmerülne annak szüksége, hogy ezeket a tárgyalásokat kiterjesszék, úgy semmi sem áll útjaiban annak, hogy körü­ket a jelen vitában közvetlenül érdekelt összes nemzetek értekezletévé (vagyis a Szovjetúnió nélkül; megjegyzés és kiemelés tőlem; Zs. L.) bővítsék ki valamely semleges helyen. Ez az értekezlet módot nyújtana úgy ezen. mint egyéb kapcsola­tos kérdések megoldásához az igazság és méltányosság szellemében .„ .'l8 3 A Pesti Napló 1938. szeptember 29-én az Egyesült Államok szerepével kap­csolatban a következőket írja: „Az Egyesült Államok római nagykövete átnyújtotta Mussolininek Roosevelt személyes üzenetét. Roosevelt üzenetében először emlékeztet arra, hogy milyen erőfeszítéseket tett, hogy biztosítsa a cseh-német viszály békés elintézését, majd rámutat azokra a tragikus következményekre, amelyek mindnyájunkra származhatnak az európai háborútól és azt kéri a Dúcétól, hogy nyújtson segítséget a kérdés tárgyalása útján 80 Times, 1938, szeptember 16., 12. old. 81 The Public Papers and Addresses of A. Franklin D. Roosevelt; Volume 1938; London. 1-941. 532. 82 U. o. 531. old. 83 U. o. 536—537.

Next

/
Thumbnails
Contents