Századok – 1949
Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211
a második vii.ághábobí) előzményeihez 235 A puccsra azonban nem került a sor, mert 1938 szeptember 28-án közbejött valami, amiről Gisevius a következőket mondotta: „Mussolini részéről történt közbelépés hatása alatt Hitler beleegyezett abba. liogy Münchenbe megy. Ezért az utolsó pillanatban az akciónk megakadt. Dr. Dix: Azt állítja tehát, hogy München volt az. ami megakadályozta az akciót? Gisevius tanú: Igen."7 1 Haider tábornok, az összeesküvés másik résztvevője, tanúvallomásában ezzel kapcsolatban ezeket mondotta el: „Elhatároztuk, hogy megszabadulunk Hitlertől,... Az összeesküvés kezdeményezője Beck tábornok volt. A nürnbergi kongresszus utolsó napján az összeesküvők berlini lakásomon gyűltek össze... A berlini helyőrség parancsnoka kijelentette, hogy másnap mozgósítja a csapatokat és Hitlert megérkezése után letartóztatja... Az összejövetel még tartott, amikor a rádió, mely állandóan hozta a jelentéseket a válságról (csehszlovák-német válság; Zs. L.), közölte, hogy Neville Chamberlain miniszterelnök Hitlert találkozásra kérte fel és hogy Berchtesgadenbe röpül. Ez a hír terveinket felborította..,. Letartóztathattunk volna egy embert, aki.fej nélkül rohan a háborúba, de nem tudtunk letartóztatni egy embert, aki tárgyal. Elhatároztuk, hogy mindent elhalásztunk. De a presztízs, amit Hitler München által nyert, megszilárdította helyzetét."72 Münchennel kapcsolatban még érdemes megjegyezni Schacht vallomásának következő részletét: „mindenekelőtt, amennyire az akkori helyzetet ismerem, Hitler Münchenben több engedményt kapott, mint amire valaha is számított. Tudomásom szerint Hitler — és Bullit nagykövettel való beszélgetésemben ezt meg is mondottam — csak a németek autonómiáját akarta elérni Csehszlovákiában, de Münchenben a szövetségesek ezüst tálon hozták oda neki a szudéta vidéket."7 3 Hitlernek Csehszlovákia elleni támadása nemcsak politikailag, de katonailag is lehetetlen lett volna a nyugati hatalmak segítsége nélkül. Jódl tábornok, az egyik háborús főbűniös, erre vonatkozólag vallomásában a következőket mondotta: ,,1939-ig mi valóban abban a helyzetben voltunk, hogy le tud juk verni az egyedül álló Lengyelországot; de mi sohasem voltunk abban a helyzetben, sem 1938-ban, sem 1939-ben, hogy szembeszálljunk az egyesült nemzetek koncentrált támadásával. És ha nem omlottunk össze 1939-ben, ez egyszerűen annak a ténynek tudható bev hogy a lengyelországi hadjárat alkalmával a 110 francia és angol divízió nyugaton teljesen inaktív maradt a 23 német hadosztállyal szemben."7 4 .Tódl szavait érdemes összevetni Chamberlain beszédével, melyet a brit és francia miniszterek értekezletén mondott 1938. április 28-án a német válsággal kapcsolatban:7 4 „Kiszámíthatatlanok azok a borzalmak, amelyek Franciaországra és Angliára hárulnának egy konfliktus következtében és kétséges, hogy ez a két ország elég erős lenne-e, hogy akár szenvedések és borzalmas veszteségek árán is Németországra kényszerítse akaratát. A miniszterelnök (Chamberlain; Zs. L.) a maga részéről nem hiszi, hogy a jelenlegi pillanatban Franciaország és Anglia elég erős lenne ahhoz, hogy ezt elérje;..,7 5 71 U. о, XII. 222—223 72 Neue Zeit; 1948, 15. szám, 18. old. 75 Procès ... Débats; XII,, 538—539. 74 U. о. I, 102. 75 Okmányok és adatok... I. 102.
