Századok – 1949

Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211

.230 zsigmond lászló kiléptek. A Szovjetúnió elfogadta a meghívást ée ez a meghívás annak az elismerését jelentette, hogy a béke megóvása a Szorjetúnió részvétele nélkül lehetetlen. A Szovjetúnió, amikor a Népszövetségbe belépett, tudta, hogy a Népszövetség gyenge intézmény, de mégis „teret nyújthat a háborús támadók leleplezésére és bizonyos, ha csekély mértékben is, a béke eszközéül szolgálhat, mely a háború kitörését hátráltathatja".5

3 A Szovjetúniónak a Népszövetségbe való belépése mellett a béketábor erőinek további növekedését jelentette a Franciaország és a Szovjetúnió, valamint Csehszlovákia és a Szovjetúnió között az agresszorok esetleges támadása ellen létrejött kölcsönös segélynyújtási szerződés (1935). A béke táborának erősödését jelezték továbbá a világszerte erősödő fasisztai-ellenes mozgalmiak, a kommunista pártok kezdeményezésére kialakuló munkásegység, valamint a népfront győzelmei Spanyolországban és Franciaországban. A béke táborának a legnagyobb megerősödését azonban az jelentette, hogy a Szovjetúnióban a szocialista rendszer a népgazdaság összes ágaiban győzelmet aratott. Ennek a győzelemnek világtörténelmi jelentőségű okmánya a sztálini Alkotmány. ,,Történelmi okmány lesz ez — mondotta Sztálin az alkotmánytervezetről szóló beszédében —, amely egyszerűen és tömören, szinte jegyzőkönyvi stílusban tárgyalja a szocializmus győzelmeinek tényeit a Szovjetúnióban, azokat a tényeket, melyek a Szovjetúnió dolgozóinak a kapitalista rabságból való felszabadulásáról beszélnek, a széles, végig következetes demokrácia győzelmeinek tényeiről a Szovjetúnióban. Olyan okmány lesz ez, amely arról tanúskodik, hogy az, amiről a kapitalista országokban emberek milliói álmodoztak és ma is álmodoznak — a Szovjetúnióban már megvalósult. Olyan okmány lesz ez, mely arról tanúskodik, hogy az, ami a Szovjetúnióban már megvalósult, éppúgy megvalósítható más országokban is. Ebből viszont az következik, hogy a Szovjetúnió új Alkotmányának nemzetközi jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. Ma, amikor a fasizmus zavaros hulláma árasztja el a munkásosztály szocialista mozgalmát és sárral szennyezi be a civilizált világ legjobbjainak demokratikus törekvéseit, a Szovjetúnió új Alkotmánya a fasizmus ellen szóló vádirat lesz, mely arról beszél, hogy a szocializmus és a demokrácia legyőzhetetlenek. A Szovjetúnió új alkotmánya erkölcsi segítség és reális támasz lesz mindazok számára, akik ma harcot folytatnak a fasiszta barbárság ellen."5

4 A béke és ai demokrácia erőinek' a növekedése az egész világon, a szocializmus győzelmei a Szovjetúnióban fokozott gyűlölettel töltötte el az ellentábort. Ez egyrészt abban nyilvánult meg, hogy az imperialisták ügynökei, a trockista-bucharinista banda fokozta tevékenységét. Az imperialisták ezen ügynökeit azonban leleplezték és a bírósági tárgyalások teljes fényt derítettek tevékenységükre. „A bírósági tárgyalások kiderítették, hogy a trockista-bucharinista szörnyetegek, végrehajtva gazdáik, a külföldi burzsoá kémirodák akaratát, azt tűzték ki céljukul. hogy a pártot és a szovjet államot tönkretegvék. az ország védelmi képességét aláássák, a külföldi katonai intervenciót megkönnyítsék, a Vörös Hadsereg vereségét előkészítsék, a Szovjetúniót feldarabolják, a Szovjet-Tengermelléket a japánok kezére juttassák, a Szovjet-Bjelorussziát a lengyelek kezére és a Szovjet-Ukrajnát a németek kezére juttassák, a munkások és kolhozisták vívmányait megsemmisítsék, a kapitalista rabszolgaságot a Szovjetúnióban visszaállítsák."6

5 a SzK(b)P története; 402. 1. 14

Sztálin: A Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének Alkotmánytervezetéről. Leninizmus kérdései; 630—631. 1. « A SzK(b)P története. XII. 417. 1.