Századok – 1949
Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211
.224 zsigmond lászló meninyi alapja: a Dawes-terv. Ezzel a tervvel kapcsolatban Szitálni a SzK(b) Pártjának XIV. kongresszusán a következőket mondotta: „A Dawes-terv, melyet Amerikában dolgozlak ki — a kővetkezőkből áll: Európa megfizeti adósságát Amerikának Németország számlájára, mely jóvátételt tartozik fizetni Európának; de mivel Németország ezt az összeget a semmiből elc-Irremteni nem tudja, Németországnak egy sor szabad piacot kell kapnia, melyeke) még nem foglaltak el más kapitalista országok, ahonnan új erőt és új vért tud meríteni jóvátételi fizetései teljesítésére. Néhány jelentéktelen piacon kívül Amerika itt a mi oroszországi piacainkra gondol. A Dawes-terv értelmében Németország rendelkezésére kell bocsátani őket, azért, hogy valamicskét ki tudjon préselni és legyen miből kifizetni a jóvátételi fizetéseket Európának, mely viszont a maga részéről köteles Amerikának törleszteni az állami adósságok vonalán. Egészében a tervet jól felépítették, de gazda nélkül készítették el. mert ez a német nép számára kettős nyomást jeleni — a német -burzsoázia nyomását Németország proletariátusára és a külföldi tőkék nyomását az egész német népre, ßs aki azt állítja, hogy ez a kettős nyomás nem jár a német -nép számára súlyos következményekkel — az hibát követ el. Ezért én úgy vélem, hogy ebben a tekintetben a Dawes-terv magában hordozza az elkerülhetetlen forradalmat Németországban. Németország megbékítésére alkották, de neki. a Dawes-tervnek, elkerülhetetlenül forradalomhoz kell vezetnie Németországban. Ennek a tervnek a második részéről, amely arról szól, hogy Németországnak az oroszországi piacok rovására kell kipréselnie a filléreket Európa számára, szintén gazda nélkül döntöttek. Miért? — Azért, mert mi egyáltalán nem akarunk átalakulni mezőgazdasági országgá semilyen más ország, köztük Németország érdekében sem. Mi magunk fogunk gépeket és egyéb termelőeszközöket gyártani. Ezért aki arra számít, hogy mi hajlandók vagyunk hazánkat Németország érdekében agrárországgá változtatni — az gazda nélkül számol. Ebben a tekintetben a Dawes-terv homokra épül."®5 Az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország vezető imperialista körei valóbani gazda nélkül számoltak — a Szovjetúuió esetében. A Szovjetunió iniem lett az amerikai és angol finánctőke függvénye- nem lett mezőgazdasági gyarmat, ahogy a Dawes-terv amerikai „semleges" szakértői kitervezték. Még a XIV. kongresszuson kiadta Sztálin a jelszót: a Szovjetúniót . ,,agrárországból ipari országgá változtatni, amely képes legyen a szükséges üzemi felszereléseket saját erejével előállítani".3 ' Az ország iparosításának az volt a feladata, hogy biztosítsa! a Szovjetunió gazdasági önállóságát, erősítse védelmi képességét, megteremtse a szükséges előfeltételeket a szocializmus győzelméhez. A szocialista iparosítás fő ellenségei — ai külföld kapitalistáin kíviil — Zinovjev, Kámenyev és társaik voltak. A szocialista iparosítás sztálini tervével „az imperialista cápák szája-íze szerinti burzsoá tervet állítottak szembe. E terv szerint a Szovjetúniónak meg kellett volna maradnia agrárországnak, amely főleg nyersanyagot és gabonát termeli volna, azokat kivitte volna külföldre s onnan viszont gépeket hozott volna be. amelyeket saját maga nem termelt volna és nem is kellett volna, hogy termeljen. Az 1925-ös év viszonyai között az a terv a Szovjetunió r/azdasá<ji rabigába hajtásának, a fejlett iparral bíró külföld igájába hajtása, nak terve volt, mely a Szovjetúnió ipari elmaradottságát a kapitalista országok imperialista cápáinak érdekében továbbra is biztosította volna. Ennek a tervnek az elfogadása annyit jelentett volna, mint magunkat a kapitalista világ tehetetlen, földmívelő függvényévé változtatni, mely fegyvertelenül és gyengén állt volna szemben a kapitalista környezettel, vagyis végső fokon annyit jelentett volna, mint eltemetni a Szovjetunióban a szocializmus ügyét,"3 7 35 Sztálin: összes Művei; VII. 271—273. I 36 SzK(b)P története; 332. 1. s7 SzK(b)P 332—333. 1.
