Századok – 1949

Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211

.222 zsigmond lászló Amint a kiemelt szöveg is mutatja, az antant hatalmak f еда tartották maguknak azt a lehetőséget, hogy a német cea,patokat a háború befejezése után is a keleti fronton tartsák és felhasználják Szovjetoroszország ellen. A fegyverszüneti egyezményben volt azonkívül egy titkos pont, melynek értelmében a szovjethatalom ellen német csapatok maradnak keleten mindaddig, amíg az ántánthaitalmak fel nem tudják váltani őket saját alakulataikkal. A fegyveres intervenciót így tehát egyelőre német csapatokra bízták, és hogy a terv nem válhatott teljesen valóra, annak okai elsősorban abban a hősies harcban keresendők, melyet az orosz és ukrán nép folytatott, továbbá a német belső viszonyok későbbi alakulásában. A Baltikumban mindazáltal maradtak még elég hosszú ideig német ellenforradalmi alakulatok, melyek együttműködtek — a német kormány tudatával és támogatásával — az antanttal és a balti ellenforradalmi mozgalmakkal. * * * A német burzsoá rend, mely a nyugati imperialisták és a Vatikán, valamint németországi segítőtársaik, a szociáldemokrácia és a katolikus párt révén 1918—1919-ben megmenekült a bukástól, 1923 folyamán újabb válságba került, s ez a válság 1923 őszén forradalmi válsággá érlelődött. „Poincaré katonai támadást készít elő Németország ellen; a pénzügyi válság Németországban katasztrofális jelleget ölt; a kormány körében megindul a bomlás és a miniszterek váltogatása; a forradalmi hullám emelkedik, rombolva a szociáldemokráciát; megkezdődik a munkások tömeges átpártolása a szociáldemokratáktól a kommunistákhoz; a halalom átvétele a kommunisták által napirendre kerül."3

2 A burzsoá rend megmentésére a szociáldemokraták — akik egy ideig, nehogy tömegeiket elveszítsék, látszatellenzék szerepét játszották — ismét beléptek a kormányba és így jött létre az ú. n. ,,nagy koalíció", melynek elnöke Stresemann nyiltan bejelentette, hogy a kormány vulkánon táncol és és hogy a Ruhr-kérdés megoldása annak a kérdésnek a megoldása, vájjon átterjed a világforradalom keletről Közép-Európába. A Ruhr-kérdés felvetése és a forradalom veszélyével való összekapcsolása nem történt véletlenül a németek részéről. A cél az volt: a Ruhr-kérdéssel kapcsolatban kihasználni az angol-francia, illetve amerikai-francia ellentéteket, valamint az angol-amerikai vetélkedést és a francia jóvátételi követelésekkel szemben biztosítani Anglia és Amerika támogatását. Anglia és Amerika már közvetlenül a világháború befejezése után igyekeztek aláásni és gyengíteni Franciaországnak 1918 után Európában létrejött hegemóniáját. Erre a jóvátétel kérdésével kapcsolatban rendkívül kiéleződött, háborúval és forradalommal fenyegető német-francia ellentét most jó ürügyül szolgált Anglia és az Egyesült Államok vezető körei u. i. ,,szűklátókörűnek" tartották a francia álláspontot Németországgal kapcsolatbam, és azon voltak, hogy „magasabb szempontok" érdekében (ezekkel a „magasabb szempontokkal" még találkozni fogurnk) Franciaországot arra kényszerítsék, hogy engedményeket tegyen. Ez a ,,magasabb szempoint" pedig a német kapitalizmus megmentése és ezzel együtt természetesen 'a német imperializmus talpraállítása volt annak érdekében, hogy a forradalom terjedését keletről Közép-Európába megakadályozzák. Amikor a jóvátételi kérdés már nagyon kiéleződött, a« Egyesült Államok részéről Ch. E. Hughes, az akkori amerikai külügyminiszter az American Historical Association 1922 december 29-i ülésén azt javasolta, hogy „semleges" szakértőkből álló bizottság jöjjöm létre a vitáe kérdések elintézésére. A bizott-32

Sztálin: összes Művei; X. Moszkva. 1949. 62—63. 1.