Századok – 1949

Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211

.218 zsigmond lászló azonban éppen jókor jött. Az Októberi Forradalom a béke ügyét saját kezébe vette, kiütötte a nemzetközi imperializmus kezéből a legveszedelmesebb fegyvert és ezzel a forradalmat halálos veszedelemtől védte meg. Az imperializmus vén farkasai választhattak: vagy alávetik magukat a minden országban lángralobbanó forradalmi mozgalmaknak azáltal, hogy elfogadjak a békét, vagy folytatják a harcot a háború továbbfolt/tatása talaján. De folytatni a háborút annak negyedik évében, amikor az egész világ fulladozik a háború karmaiban, amikor az .esedékes' téli támadás valamennyi ország katonáinak soraiban viharos felháborodást kelt. amikor a mocskos titkos szerződéseket már nyilvánosságra hozták — ilyen körülmények közölt folytatni a háborút annyi, mintha az ember önmagát ítélné feltétlen kudarcra. Az imperializmus vén farkasai ezúttal elszámították magukat."1

8 Az imperializmus farkasai valóba« elszámították magukat és a háború „továbbfolytatása talaján" 1918 novemberében kitört a forradalom Németországban és elsöpörte Vilmos császárt és kormányát. A német helyzet nem maradt hatás nélkül a nemzetközi helyzetre, döntő mértékben mégpedig azért, mert „az a tény, hogy Európa közepén, Németországban, köztársasági kormány jött létre és munkás- és katonatanácsok alakultak, forradahnasítólag kellett, hogy hasson és hatott Európa országaira, ami erősítette a szovjet hatalom helyzetét Oroszországban."1

9 A forradalom Németországban, nemcsak azt jelentette volna, hogy egyik legfontosabb kapitalista országban válságba jutott a burzsoá rend, hanem egyúttal azt is jelentette volna, hogy a nemzetközi ellenforradalom elvesztheti aizt a fontos fegyvert, melyet számára az imperialista és militarista Németország jelentett — a szocialista forradalom országa ellen. A német forradalom érlelődését és kitörését a belső körülményeken kívül döntő mértékben siettette az a körülmény, hogy a „német kérdé.s"-t nem sikerült Szovjetoroszország rovására megoldani. ..A német forradalom, érlelődését mi nyilván nem segítenénk elő. hanem zavarnánk, ha .megkockáztatnánk azt a lehetőséget, hogy elveszítjük я Szovjethatalmat". Ezzel segítenők a német reakciót, megnehezítenők a szocialista mozgalmat Németországban, eltaszítanék a szocializmustól a német proletárok és félproletárok széles tömegeit, amelyek még nem mentek át a szocializmushoz, amelyeket elijesztene a szovjet Oroszország leverése, mint ahogy az angol munkásokat 1871-ben elijesztette a kommün leverése"20 A német forradalom, amely az 1917-es Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán és a szovjethatalom megszilárdulása talaján jött létre, aggodalommal töltötte el az angol-francia és amerikai imperialistákat. Kettős cél állott előttük: először is megsemmisíteni a győzelmes forradalom gócát és központját, Szovjetoroszországot, másodszor pedig meghiúsítani a forradalom győzelmét Németországiban. Miután az imperialisták látták, hogy a szovjethatalmat nem sikerül a remélt gyorsasággal leverni, azon voltak, hogy legalább a kapitalista Németország biztosításával védőgátat állítsamak a forradalom országai és a kapitalista világ közé. ,,Addig, amíg Németországban a rendet fenntartják, lesz egy hullámtörő a szövetségesek országai és amott túl. a forradalom vizei között"2

1

— mondotta Lloyd George. 18

Sztálin: Beszéd a Finnországi SzDMP kongresszusán; Lenin—Sztálin: Az Október; Forradalomról. Szikra. Budapest, 1949, 33—40. 1. 19

SzK(b)P Története; 279. 1. 20

Lenin: Különös és szörnyűséges; Lenin: Vál. müv. II. 323, L 21 D. Lloyd George: The Truth about the Peace Treaties; I. 295. 1.