Századok – 1949
Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐZMÉNYEIHEZ 217 szemben ,vádlóként', amelyeknek módjukban állt volna, hogy a breszti béketárgyalásokat az általános békéről folyó általános béke/árnyalásokká változtassák át."1 4 Anglia és Franciaország kormányai visszautasították a szovjethatalomnak azt a, javaslatát, melyet még 1917. november 8-án tett valamennyi hadviselő országnak és népnek abban az irányban, hogy „haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat az igazságos és demokx-atikus békéről".1 6 Az angol-francia imperialistáknak nem állt érdekükben sem a béketárgyalások megkezdése, sem az, hogy a breszti béketárgyalásokat „az általános békéről folyó általános béketárgyalásokká alakítsák át". A béke keresztülhúzta, volnat számításaikat és terveiket. Az angol és francia imperialistáik ugyanis még 1917. december 27-én — tehát a breszti béke megkötése előtt — egyezményt írtak alá. melynek értelmében „érdekterületek"-re határolták el Oroszországot és ezeket az „érdekterületeket" maguk között elosztották. A szerződés, melyet francia részről Clémenceau miniszterelnök, angol részről pedig Milner hadügyminiszter írt alá, többek között így hangzik: 3. pont. Ezekkel a korlátozásokkal az egyes kormányoknak rendelkezésére bocsátott befolyási zónák a következők : angol zóna — kazák terület, Kaukázus, Örményország, Grúzia, Kurdisztán; francia zóna — Beszarábia, Ukrajna, Krím.'6 A breszti békére való hivatkozás tehát csak hazug ürügy volt, hogy az imperialisták és ügynökeik a bolsevikokat „elfajulással", a szovjet hatalmat pedig „árulással" vádolhassák meg. A breszti békére vájó hivatkozás ürügyül szolgált azonkívül arra, hogy kiadhassák magukat Oroszország „védelmezőinek" — a németek ellen és a németek elleni harc ürügye alatt intervenciót szervezhessenek a szovjethatalom' eilen, visszaállítsák a burzsoá rendet Oroszországban és Oroszországot függvényükké és félgyármatukká tegyék. „Ha a német rablók csúcsteljesítményt értek el a katonai megtorlások állatiassága terén — írja Lenin —, az angolok viszont nemcsak a legtöbb gyarmat összerablásával, hanem a visszataszító alakoskodás körmönfontsága terén is rekordot szereztek. Az angol-francia és az amerikai polgári sajtó éppen most terjeszt Oroszországról millió és millió példányban hazugságot és rágalmat, amikor az Oroszország elleni rablóhadjáratot álszenteskedően azzal igazolja, hogy állítólag meg akarják ,védelmezni' Oroszországot a németekkel szemben!"" Ugyanaikkor azonban Oroszország „védelmezői" készek lettek volna arra, hogy megegyezzenek a németekkel — Szovjetoroszoiszág rovására. Éppen ezért (afflinak a körülménynek, hogy a győztes szocialista forradalom nyomában a szovjethatalom béke ügyét a saját kezébe vette", nemcsak az lett az eredménye, hogy lélekzetvételhez juttatta Szovjetoroszországot, hanem az is, hogy msgakadâlyoztd, hogy az angol-német imperialistáik békét kössenek egymással Oroszország hátrányára. „Ez azonban ösel elfoglalása után volt. amikor a Kerenszkij-kormány arra készült, hogy Moszkvába meneküljön és Petrográdot feladja, amikor az angolnémet imperialisták arról tárgyaltak, hogy Oroszország hátrányára békét kötnek egymással. Ilyen béke alapján az imperialistáik valóban meghiúsították volna az orosz, és lehetséges, a nemzetközi forradalom ügyét. Az Októberi Forradalom 14 Lenin: Levél az amerikai munkásokhoz (Részletek); Szabad Nép, 1950. január 21.;-5. oldal. • 15 U. o, '« B. E. Stein: „Rusikij Vaprosz" ... 29. oldal, Moszkva. 1949. 17 Lenin: Levél az amerikai munkásokhoz (Részletek); Szabad Nép, 1950. január 21.;. 5. oldal.
