Századok – 1949
Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211
.216 zsigmond lászló „az összes ellenforradalmárok, kezdve a mensevikicktől és eszereluől, egészen a legmegátalkoóottabb fehérgárdistákig, dühös agitációt folytattak a béke megkötése ellen. Szándékuk világos volt; meg akarták hiúsítani a béketárgyalásokat, kiprovokálni a németek támadását, kitenni az ellenség csapásának a még nem erős szovjethatalmat, fenyegető veszedelemnek kitenni a munkások és parasztok vívmányait. Az ell en forradalmárok ebben a sötét ügyben szövetségesekre találtak Trockij és segítőtársa, Buchariu személyében, aki Radekkal és Pjatakowal együtt, egy, a párttal szemben ellenséges csoport élén állt. mely a .baloldali kommunista' elnevezés álarca mögé rejtőzött. Trockij és a .baloldali kommunisták' csoportja a háború folytatását követelve, a párton belül elkeseredett harcot folytatott Lenin ellen. Nyilvánvaló, hogy ez a népség a német imperiali ták é.s az országon belüli ellenforradalmárok kezére játszott, mert igyekezeite i ra irányult, hogy a fiatal, hadsereggel még nem rendelkező tanácsköztársaság kitegye a német imperializmus csapásainak. Ez provokátor-politika volt, melyet művészien maszkíroztak baloldali frázisokkal."1 0 Sztálin -Д bolsevizmus történeténeké néhány kérdéséről" című cikkében lámutalt arra, hogy a troekizmus 'az ellen formüdmi burzsoázia kezébe nem egy „szellemi fegyvert" adott. -„Ki adott az ellenforradalmi burzsoázia; kezébe szellemi fegyvert — írja Sztálin — ama tétel formájában, hogy a szocializmus felépítése országunkban lehetetlen, ama tétel formájában, hogy ' ; bolsevikok elfajulása elkeriilhetetie.n és így tovább? Ezt a fegyvert a troekizmus adta." ' л A trockisták voltak azok. akik a béke kérdésével kapcsolatban már 1918-ban a bolsevikok „elfajulásáról" beszéltek <> azt hirdették, hogy „a különbéke most a német imperialistákkal való egyezmény lenne, .imperialista paktum', stb., hogy következésképpen az ilyen béke teljes szakítás volna a proletárnemzetköziség alapelveivel."1 2 A trockistákkal egy követ fújtak a szociaisoviniszták, az angol, francia szociáldemokraták, az orosz mensevikek és eszerek, akikkel szemben Lenin rámutatott arra hogy i ,,A szocializmust árulja el, aki a német imperializmus ebem háborút védebni és igazságos háborúnak nevezi, a valóságban azonban az angol-francia imperialistáktól kap támogatást és elrejti a nép elől a velük kötött titkos szerződéseket."" Az ú. n. „forradalmi háború", melyről Trockij és társai szavaltak és a német imperializmus elleni „védelmi és igazságos háború", melyTŐl a measevikek és ántánt szocialisták prédikáltak, mind csak azt célozták, hogy Oroszország ismét „az angol-francia imperializmus ügynökévé" legyen és, hogy segítségükkel az antant imperialistái elérjék céljukat: Oroszországot imperialista rab ióhad járatú к fő tartalékává, a győzelem után pedig még fokozottabb mértékben függvényükké és félgyiarmatukká tegyék. A trockisták és я szociálsoviniszták Lenint, Sztálint és a bolsevikokat a forradalom, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének az „elárulásaval" vádolták és így adtak „szellemi fegyvert" az ellenforradalmi burzsoázia kezébe, mely ezeket a „vádakat" gyorsan felkapta s szóban és írásban szórta szét az egész világon. „Nehéz dolog elképzelni visszataszítóbb képmutatást, mint amikor az angolfrancia és amerikai burzsoázia ránk hárítja a .felelősséget' a breszti békéért — frja Lenin. — Éppen azoknak az országoknak a kapitalistái lépnek fel velünk 10 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története. Szikra, Ш45. 261. 1. 11 Sztálin: Leninizmus kérdései; Szikra. 1948. 378. 1. 12 Lenin: Tézisek az annexiós különbéke azonnali megkötésének kérdéséről. — Vál. raüv, II. 311. 1. u Lenin: i. т. 311. 1.
