Századok – 1949

Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211

a második vii.ághábobí) előzményeihez 215 ,,A Szovjelúnió létezésének első napjától kezdve különleges helyet foglalt el nemzetköti viszonylatban, amennyiben a békéért folyó küzdelem élén állt, — írja Molotov a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harmincadik évfordulóján mondott beszédében. Az Októberi Forradalom kiragadta országunkat az első világháborúból, békét és mind a cári Oroszországnak, mind a februári forradalom után megalakult álszocialista Kerenszkij kormányának imperialista politikájától való feltétlen elfordulást hirdetett. Ennek ellenére népünk évek során át nem térhetett vissza a békés munkához. Az Októberi Forradalom elnyomása 'és az országunkból elmenekült földesurak és nagytőkések hatalmának visszaállítása céljából az antant államok egész sor háborús beavatkozást szervezlek meg országunk ellen. Ezekért a gazteltekért a felelősség Anglia és Franciaország imperialistáit, ezek amerikai és japán szövetségeseit és akkori csatlósait terheli. Ez a rablópolitika, amelyet a forradalmi orosz néppel szemben Churchill, Clémenceau és más reakciósok vad szovjetellenes gyűlölete hatott át, szégyenletes kudarcot vallott. A szovjet nép megvédte függetlenségét, lélekzetvéleli szüncihe« jutott és a győzelmes szocializmus békés építési útjára lépett. Önök tudják — folytat.'a beszédében Molotov —, hogy ezután sem szűntek meg a fondorlatok hazánk еЛеп. Mennyi mindent nem tettek meg Nyugat és Kelet imperialistái, hogy felboríts'ik országunkban a békés építést. A dolog odáig ment, íogy Anglia és Franciaország а fasiszta Olaszországgal szövetkezett és megkötötte a szégyenletes müncheni egyezményt a hitleri Németországgal, hogy annál gyorsabban a Szovjetúnió elleni támadásra ösztönözze a német fasisztákat."7 Nem ez'volt az első alkalom, hogy a nyugati imperialisták kelet felé ösztökélték Németországot, hogy ezáltal a ónémet kérdés"-t a Szovjetúnió rovására oldják meg. Még 1917 végén és pedig 1917 decemberében a békefeltételek tanulmányozására kiküldött amerikai bizottság memorandumot készített, mely többek között ezt tartalmazza.: „Jelenleg tekintettel Oroszország vereségére. Németország legkönnyebb mozgási irányának keletnek kell lennie. Äz adott pillanat a legjobb időpontnak látszik Németország részére, hogy felhasználja a számára most megnyíló lehetőségeket. Ez tel'jesen arra indíthatja, hogy áldozatokra szánja el magát délkeleten, nyugaton, más kontinenseken és távoli tengereken azért, hogy biztosítsa ellenőrzést Oroszország felett."B Németország részéről meg is volt a hajlandóság arra, hogy ezt a feladatot vállalja „A német militarizmus — írja Lenin 1918 februárjában — a világ kapitalistáinak megbízását teljesítve meg akarja fojtani az orosz és ukrán munkásokat és parasztokat, vissza akarja adni a földet a földbirtokosoknak, a gyárakat és üzemeket a bankároknak, a hatalmat a monarchiának."9 A német imperialistáknak, mint a nemzetközi reakció rohamcsapatának, nem sikerült „a világ kapitalistáinak megbízását teljesítve" a rájuk bízott feladatot elvégezni. Elbben döntő szerepet játszott az a hősies küzdelem, melyet Szovjetoroszország népei folytattak a bolsevik párttal az élem, Lenin és Sztálin vezetésével, a német betolakodók ellen; de közrejátszott a német forradalom érlelődése, valamint az imperialisták közötti ellentétek kihasználása is. A breszti béke, melyet a fiatal szovjet hatalom kötött a német imperialistákkal, kegyetlen és megalázó béke volt, de mégis azt jelentette, hogy a szovjet hatalom lélekzetvételhez jutott A békés lélekzetvétel kiharcolása és a béke megteremtése nem volt könnyű feladat, mert 7 V. M. Molotov: Külpolitika kérdései. Szikra, 1949. 581—582. 1. 8 Papers.., I. 43—47. 1.; idézve: Túrok: Locarno с. könyvéből. 15, 1, • Lenin: Veszélyben a szocialista haza! Lenin: Vál. müvek. II., 317. 1.