Századok – 1949
Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211
212 ZSIGMOHD LÁSZLÓ De éppen, ez volt a c-élja az Egyesült Államak, Nagybritannia és Franciaország kormánya-inak. És ezt akarta szolgálni az is, hogy a zsákmányolt levéltári anyag feldolgozásának közös és tudományos módját az amerikaiak és az angolok elutasították és olyan okmányokat tettek közzé, melyeknek ,,nem az a célja, hogy tárgyilagosan taglalja a történelmi eseményeket, hanem az, hogy eltorzítsa az események igazi képét, hazugságokat terjesszen a Szovjetunióról, megrágalmazza a Szovjetúniót és megkísérelje csökkenteni a Szovjetuniónak, mint valóban demokratikus hatalomnak és a támadó, a demokráciaellenes erők ellen állhatatosan küzdő harcosnak a nemzetközi befolyásét".8 Az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányai azért választották aj német okmányok közzétételének ezt az egyoldalú, önkényes módját, hogy meghamisítsák a történelmi igazságot és ezáltal megakadályozzák, hogy fény derüljön 'a második világháború valódi történetére és ezen belül a fasiszta Németország szerepére. És ez a törtérielemhamisítás csak kiegészítette azt a harcot, melyet az amerikai imperialisták segédcsapataikkal együtt már meg kezdtek a Szovjetunió ellen, mely politikai és gazdasági téren egyaránt folyik, melyet katonai előkészületek kísérnek és amelyet ideológiai vonalon is igyekeznek mindjobban alátámasztani. A Szovjetunió elleni indítandó újabb „keresztes haidjárat" ideológiai előkészítésére szánták és gyártották az Egyesült Államok, Nagybritaninia és Franciaország kormányai a „Náci-szovjet kapcsolatok 1939—1941" című gyűjteményüket is, melyet — mint már említettük — 1948 elején aditak ki. 1948 eleje — nem véletlen dátum. Ahogy a Tájékoztató Iroda 1947 szeptemberében kiadott nyilatkozata is rámutat, 1947 folyamán növekedett az imperialisták támadó ée új háborút előkészítő tevékenysége A Tájékoztató Iroda nyilatkozata többek között ia következőket mondja: .. az imperialista tábor s annak vezető ereje az Egyesült Államok, különösen támadó aktivitást fejt ki. Ez az aktivitás egyidejűleg bontakozik kii minden irányban — katonai és stratégiai rendszabályok, a gazdasági terjeszkedés és az ideológiai harc irányában".» Ennek a különösen támadó aktivitásnak a hátterét és mozgató erőit a Tájékoztató Iroda nyilatkozata a következőkben foglalja össze: „A nemzetközi helyzetben a másodiik világháború eredményeképpen és a háború utáni időszakban lényeges változások történtek. Ezeket a változásokat a világpolitika szinterén működő főerők új elhelyezkedése, a második világháború győztes államai közötti viszony megváltozása és átcsoportosulásuk jellemzi. Amíg folyt a háború, a Németország és Japán elleni háborúra szövetkezeti államok együtt maradtak és egy tábort alkottak. A szövetségesek táborában azonban már a háború alalt mind a háború céljai, mind a háború utáni berendezkedések feladatainak meghatározása tekintetében eltérés volt. A Szovjetúnió és a demokratikus országok a háború főcéljának Európában a demokratikus rend helyreállítását és megszilárdítását, a fasizmus felszámolását és a Németország részéről fenyegető új támadás lehetőségének megelőzését és az európai népek közötti teljes és tartós együttműködés megteremtését tekintették. Az Egyesült Államok és vélte egyetértésben Anglia, más célt tűzött maga e3é a háborúban: a világpiaci versenytársaktól (Németország, Japán) való megszabadulást és saját uralkodó helyzete biztosítását. Ez az eltérés a háborús célok és a háború utáni berendezkedés feladatainak meghatározásában, a háború utáni időszakban kezdett elmélyülni. Két ellentétes politika alakult ki: az egyik oldalion a Szovjetúnió és a deimokraг Történelemhamisítók: A Szovjet Tájékoztató Iroda történelmi dokumentumgyűjteménye. Anonymus, .1948. 8—9. 1. 3 Nyilatkozat a nemzetközi helyzetről; — A nemzetközi helyzetről c. gyűjteményben. Szikra, 37. 1. (Idézett szövegekben, egyéb megjelölés híiján, kiemelések tőlem; Zs. L.)
