Századok – 1949
Girsfeld; A.: Az Egyesült Államok szerepe a szibériai és távolkeleti szovjetellenes intervenció megszervezésében 189
196 a. gibsfbld rendszeresen ismétlődtek a New-York Times hasábjain. Az újsághüllők különösen kitűntek a szovjet kormányról és Leninről szóló kitalálásaikkal. A „Közfelvilágosító Bizottság" nemcsakhogy irányította a Szovjetoroszországgal kapcsolatos hazugság-, rágalom-, és hamisításhadjáratot, és ugyanakkor Wilson elnök különös szimpátiájának örvendett, hanem ez az intézmény még cenzori funkciókat is teljesített," és elnyomott mindenfajta szabad és igazságos szót az amerikai sajtóban és társadalmi életben. Végül a, bizottságot az Egyesült Államok és Wilson elnök önzetlen, megmentő, „messianisztikus" szerepének nemzetközi propagálásával bízták meg a „bolsevista veszély" elleni harcukban. Szenátorok, volt cári diplomaták és az Ideiglenes kormány diplomatái, újságírók, fehérgárdista pogTomrendezők és okirathamisítók, kémek, uráli és majkopi vállalkozók és filantróp álarcba öltözött Hoover-féle kémek, sárga szocialisták és szakszervezeti tényezők, — valamennyien összefogtak veszett szovjefellenes füttykoncertükben, melynek alapját az imperializmusnak, az Egyesült Államok kormánya gazdájának politikája képezte. Abban az időben, amikor a Nagy Októberi Forradalom végbement, úgy Amerika mint Anglia, Lenin kifejezése szerint, „a bürokratikus — katonai intézmények átalános európai piszkos, véres mocsarában fetrengtek, mindent alávetettek maguknak, mindent elnyomtak."3 0 És valóban olyan „demokratikus" intézmények, mint pl. az Egyesült Államok kongresszusa, nemcsakhogy nem akadályozták meg a monopoltőke és a kormány reakciós tevékenységét, hanem védőpajzsot nyújtottak ennek a tevékenységnek. Megengedték azoknak, hogy az amerikai nép nevében beszéljenek, hogy bűntetteket kövessenek el nevében, könyörtelenül leszámoljanak az amerikai nép legjobb képviselőivel, akik tiltakoztak az Egyesült Államok kormányának népellenes politikája ellen. A szovjet kormány által nyilvánosságra hozott új gondolatok a társadalmi felépítéssel és a nemzetközi igazságossággal kapcsolatiban alz imperialisták táborában annak szükségét váltották ki, hoigy a „bolsevik propagandával" szembehelyezzék saját programmjukat. A „14. pont" szerzői szerint ez volt a feladatuk.31 A „14. pont" az „orosz kérdés" amerikai szemszögből való megoldásának zászlója volt és a „nyitott kapu" és az „egyenlő lehetőségek" politikájának alkalmazását jelentette mind Oroszországgal, mind Kínával kapcsolatban. Az amerikai „demokratikus" programmi meghirdetését a világ jövőjével kapcsolatban az a szándék hívta létre, hogy elnyomják a forradalmat és elleplezzék a Szovjetoroszország ellen irányuló nemzetközi reakció összeesküvését. Különben ebben a „14 pontban" az egész világ lényegében tabula г a saké nt szerepel: Amerika jön és. mindent megold! Az angol és francia imperializmus nem tudott megbékülni a világhegemóniára, törő új jelölt ezen programmjával. Nem felelt, meg az angol és francia imperialistáknak az amerikai uralom felállítása sein Oroszországban, Németország vereségéig azonban nem1 mertek határozottan ellenkezni az 29 Ch. Seymour, American diplomacy during the world war. Baltimore, 1934. 84. 1. Seymour különben a bizottság vezetőjét többek között »W. Wilson impresszáriójának" nevezi. 30 Lenin, összes művei (oroszul) 21. köt. 395. 1. 31 House ezredes, aki a volt washingtoni orosz nagykövettel, Bahmetyevvel együtt a wilsoni ,,14. pont" valódi szerzője volt, 1917. december 18-án a következőket írta naplójában: ,,Lehetetlen volt, hogy ne adjunk valamilyen választ az ő (bolsevikok •— A. G.) követelésükre, hogy miért kell a háborúnak elhúzódnia... Ugyancsak fontos volt a szövetséges kormányokat egy olyan egyezmény elismerésére szorítani, amely igazolta volna a háborús áldozatokat és támogatta volna Anglia és Franciaország liberális és munkásköreinek lelkesedését." (House naplója [oroszul], III kötet, 223. 1.)
