Századok – 1949

Girsfeld; A.: Az Egyesült Államok szerepe a szibériai és távolkeleti szovjetellenes intervenció megszervezésében 189

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SZEREPE A SZIBÉRIAI ÉS TÁVOLKELETI SZOVJETELLENES INTERVENCIÓ MEGSZERVEZÉSÉBEN Irla: A. GIRSFELD (Voproszi Isztorii, 1948. 8. sz.) Az Egyesült Államok imperialistái, karöltve Németország, Ausztria-Magyarország, Nagybritannia, Franciaország és Olaszország imperialistáival, rendkívüli szívóssággal és ravaszsággal igyekeztek megsemmisíteni az első szocialista államot, Szovjetoroszország megszületésének pillanatától kezdve. Az összee nagyhatalmak közül Amerika, a kapitalizmus legerősebb országa, fellegvárai, megmaradt egészen 1933-ig a Szovjetunió „elnemismerésének" álláspontján. Az Egyesült Államok imperializmusának a Szovjetoroszország elleni intervenció megszervezésében és végrehajtásában játszott szerepe eddig nem kapott megfelelő értékelést a szovjet történetirodalomban. Határozott jelentőségük volt ebben azoknak az illúzióknak, amelyek a szovjet értelmiség egy, — bár csak jelentéktelen — részénél megmaradtak a „demokratikus" Üjvil ággal szemben, amely szembenállt a régi kapitalista Európával; például szolgál erre M. N. Pokrovszkij és M. Pavlovics értékelése az Egyesült Államoknak az intervencióval kapcsolatos szerepéről.1 Az Egyesült Államoknak az intervencióban játszott jelentéktelen szerepéről szóló monda elterjedését elősegítette az Egyesült Államok kormánya politikai tevékenységének hitszegő vonalvezetése is. Miközben Szovjetoroszországon belül és kívül támogatták és szervezték az orosz szocialista állam ellenségeit, egyre szorosabbra, húzva Oroszország köré az éhségblokád gyűrűjét, már 1917. novemberében nyilt ütést készítve elő Távolkeleten az Egyesült Államok és Japán fegyveres erőinek részvételével, — az Egyesült Államok kormányának vezetői nem szűntek meg hivatalos beszédeikben biztosítékot 1 „Oroszország külpolitikája a XX. sz.-ban" (1926) c. előadássorozatában M. N, Pokrovszkij Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok álláspontját összehasonlítva, a következőket jelentette ki: ,Az Egyesült Államok magatartása az oroszokkal, az orosz forradalommal szemben más volt, mint az Entente állásfoglalása. Az Egyesült Államok sokkal szélesebb nézőpontot képviselt és előre, sokkal messzebbre tekintett". („Az imperialista háború". Cikkgyűjtemény, 434 1. 1934,) Az 1917. októberétől 1918. tavaszáig terjedő időt, vagyis azt az időszakot, amikor az Egyesült Államok teljes erővel készült a szovjetellenes intervencióra és ennek az intervenciónak megszervezésére, M. N. Pokrovszkij úgy jellemezte, mint amerikai kísérletet a „bolsevikokra való irányvételre" (u. o. 438. 1.) Hasonló hibákat követett el M. Pavlovics is. ,,A fegyveres intervenció korszakában az ellenünk harcoló három főellenség közül a legkevésbbé veszélyes, a legkevésbbé kitartó és következetes, — írta M. Pavlovics (.Szovjetoroszország és a kapitalista Amerika.' 35. 1.). — az óceánon túl fekvő köztársaság volt az ellenünk folytatott harcban." A következő mondatban azonban Pavlovics kénytelen olyan tényeket felhozni, amelyek ellentmondanak a fentíi formulázásnak. Ezek: az Egyesült Államok részvétele Oroszország ellen irányuló minden intrikában, ellenségei segítésében, ezeknek pénzzel, fegyverekkel és fegyveres erőkkel (az archangelszki amerikai expedíciós hadtest, az északi szovjetellenes mozgalom formájában) való támogatásában, Wrangel és Lengyelország élelmezésében, Kolcsak erősítésében stb. M. Pavlovics gyenge alapon nyugvó állítása alátámasztására az amerikai sajtónak az angol és francia sajtóhoz képest tartózkodóbb állásfoglalására utalt Szovjetoroszországgal szemben (u. o. 37. 1.), de itt is ellene mondott a tényeknek.