Századok – 1949
Varga Zoltán: Az államforma és a kormányforma kérdése a debreceni trónfosztás után 168
186 vaega zoltán Ez a visszautasítás azonban nem jelentette e tervek végleges elvetését. Madarászék előterjesztései, javaslatai kétségtelenül igen közelről érintették Kossuthot, s azokat újból és újból átgondolta. A kérdés újra felvételét időszerűvé tették a békepárt részéről Madarász László ellen intézett támadások is. Kossuthnak ezekből is világosan kellett látnia, hogy Madarászéknak a békepárt céljaira vonatkozó megállapításaik helyesek voltak. Április elején ennek hatására maga is a képviselőház feloszlatásának gondolatával foglalkozott. Terve szerint „valamennyi követnek meg kell jelenni Debrecenben s akkor egy kormányt nevezünk ki teljes hatalommal, mely akkor hívja össze a törvényhozó testet, mikor a haza már megmentve lesz". Kossuth tehát igen határozott formában foglalkozott a házfeloszlatás gondolatával s elhatározását elsősorban a parlamenti eljárás lassúságával indokolta. Foglalkoztatta azonban ez a kérdés az új alkotmány megszerkesztése miatt is, amelyre azonban csak mint a szabadságharc győzelmes befejezése után következő feladatra gondolt. Erre a munkára sem tartotta alkalmasnak az éppen együtt ülésező képviselőházat, amelynek feloszlatását azért is szükségesnek tartotta, „mert ez a ház constituante nem lehet".73 Kossuth az új alkotmány megszövegezését annyira közeli feladatnak látta, hogy az 1848-ae francia köztársasági alkotmány főbb pontjait is kimásoltatta s ezt az elkészítendő magyar alkotmány mintájául tekintette.74 Kossuth tehát foglalkozott a parlament feloszlatásának kérdésével, sőt az új alkotmány megalkotásával is, s e tervétől csak aziért állott el, mert a baloldalban nem látott elég erőt, viszont a parasztsággal való közvetlen szövetségig nem tudott eljutni.75 A kormányzói hatáskör tárgyában folytatott titkos tárgyalások folyamán úgy látta, hogy politikai válság járna ilyen irányú kezdeményezései nyomában. Ügy vélte, hogy a Madarász-testvérek minisztersége éppen annyira időszerűtlen, mint akárcsak a békepárti Kovács Lajosé, vagy Kazinczy Gáboré- S Madarász József miniszterré kinevezése politikai válságot idézne fel, a minisztérum feloszlásával járna.78 A vitás kérdések elnöki kézirattal történő elintézése aggodalmat keltett a békepártban. Kossuthnak ugyan eredeti elgondolásait nem sikerült megvalósítania, de a békepártot nem is a kormányzói kézirat tartalmi rendelkezései izgatták, elégedetlensége inkább a vitás kérdések elintézésének ilyen módja miatt tört ki. A miniszteri és kormányzói jogkör egyszerű kormányzói kézirattal történt rendezése azért váltott ki a békepárt körében izgalmakat, mert Kossuth ilyen irányú fellépése azt sejtette, hogy Kossuth, ha némileg megalkuvásra kényszerült is, államfői méltóságra emelésével nem hajlandó lemondani az államügyek intézésében) érvényesülő közvetlen befolyásról. A békepárt azonban most sem fedte fel elégedetlensége valódi okát. Kifogásait most is a forma, a parlamenti szokások védelmébe burkolta. Mindjárt a kormányzói kézirat címét is helytelenítette.Ügy vélte: a „tudósítás a nemzethez" címzés a francia királyok ordonnance-aira emlékeztet, holott a magyar országgyűlés nem egyszerű bejegyző hatóság. Erélyesen kifogásolta, hogy Kossuth a kormány politikai irányának a meghatározását önmagának tartotta fenn.7 7 73 Vukovics Sebő: Emlékiratai Magyarországon váló bújdosása és száműzetésének idejéből (Budapest, 1894.), 457. 1. 74 Országos Levéltár. Országos Honvédelmi Bizottmány 4339/1849. A mutatóban alkotmányterv címszó alatt. « Mód Aladár: i, m. 138. 1. 76 Vukovics: i. m. 411—412., 516. s köv. 11. 77 Esti Lapok, 1849. május 5. P.: Országlás és kormányzás. A békepárt további kifogásai: ,.A miniszterek mintha inkább végrehajtó megbízottak, mint önálló kormányzat tagjai volnának." „Nekem úgy látszik, mintha mostan a háznak kellene a kormányzat politikáját meghatározni."
