Századok – 1949
Varga Zoltán: Az államforma és a kormányforma kérdése a debreceni trónfosztás után 168
az Államforma és a debreceni trónfosztás 187 Kossuth kormányzói hatáskörének kibővítésével szemben — mint láttuk —, a békepárt határozottan állástfoglalt, bár igazi szempontjait nem tárta fel nyiltan. Hasonlóan igyekezett megakadályozni a köztársasági államforma kimondását is A köztársasági államformára való áttérés gondolatát a parlament előtt a leghatározottabb formában éppen az új miniszterelnök, Szemere Bertalan vetette fel. Szemerétől ugyan nem kellett a békepártnak tartania,,s de békepárti körökben mégis nem csekély riadalmat keltett, midőn bemutatkozó beszédében békepárti barátainak nagy ámulatára,7 9 de minisztertársait, sőt a kormányzót is meglepve,8 9 kormányát köztársasági irányúnak vallotta. Szemere váratlan bejelentésének nem könnyű magyarázatát adnunk. Perczel Mórhoz intézett leveléből azt olvashatjuk ki, hogy végre elérkezettnek látta az időt régi, már cserbenhagyottnak látszott köztársaságpárt álláspontja érvényesítésére,8 1 de több hitelt adhatunk békepárti barátai előtt tett magyarázkodó kijelentéseinek. Előttük azt a látszatot igyekezett kelteni, mintha „az eszmék Imitációjával" csupán kormánya helyzetét kívánta volna megszilárdítani.8 2 Az sem kizárt, hogy a népszerűség iránt rendkívül fogékony férfiú a radikális párt újból meginduló köztársasági propagandájától8 3 s ennek megnövekedett népszerűségétől84 ösztönözve köztársasági politikájával további emelkedésének útját kívánta egyengetni.8 5 Az azonban kétségtelen, hogy Szemere bejelentése átmenetileg nem csökkentette, sőt inkább megnövelte Kossuth befolyását. Váratlan köztársasági programmja ugyanis a minisztériumban háromhetes válságot idézett elő, s e három héten keresztül jóformán Kossuth végzett minden közigazgatási munkát.86 E válság tehát megszilárdította Kossuth közigazgatási irányító szerepét a miniszteriális kormányrendszerben is. Szemere bejelentésének a sorsát viszont да országgyűlés nemesi összetétele magyarázza meg. A birtokos nemesség hallgatással vette tudomásul a bemutatkozó miniszterelnök köztársasági Programm ját. Jellemző, hogy az országgyűlés jegyzőkönyve csak az elnöki leiratban foglalt megállapításokat foglalta írásba, de sem a kormány bemutatkozását s még kevésbbé annak köztársasági elveit nem említi meg.87 Szemere elveinek' elhallgatásai nemi vette le a köztársasági államforma kérdését a napirendről. A radikálisoknak úgylátszik sikerült a köztársasági gondolatot népszerűsíteniük. Hajdúböszörmény lakossága már április 29-én a függetlenségi nyilatkozat ismertetése és népszerűsítése végett tartott népgyűlésen Magyarország köztársasággá alakítása mellett foglalt állást s álláspontját közölte az országgyűléssel is. De az ő feliratukat a Ház a békepárt közbelépésére éppúgy elhallgatta, mint Szemero, programmját: egyszerű tudomásulvétellel napirendre tért fölötte.58 78 Mód Aladár: i m, 143. s köv. 11. 79 Beksics: i. m. 126—127. s köv. 11. 80 Batthyány Kázmér: i. m. 61—62. 1. Batthyány szerint a minisztériumnak voltak ugyan köztársasági irányú tagjai, mások viszont idegenkedtek a köztársaságtól, s ö maga is csak a kormányforma eldöntése elhalasztásának feltételével lépett a kormányba. Kossuth — szerinte — teljes mértékben hozzájárult ehhez az állásponthoz. 81 Mészáros Károly: Kossuth levelei a magyar szabadságharc karvezéreivel 1848— 1849-ben, (Ungvár, 1862.). Szemere szavai: „A minisztériumot oda rántottam a respublica és democratia részére, valamint a nemzetgyűlést, s ez nekem elég." 82 Beksics: i. m. 127. 1. 83 Március Tizenötödike. 1849. április 20., 25. Farkas Sándor cikke: április 26. 84 Horváth Mihály: j. m. 562. 85 Madarász József: i. m. 126—127, 1. 86 Batthvánv: i. m. 64. 1. 87 Országos "Levéltár. 1848/49. országgyűlés, Ladula. XX. 22. !.. fasc. no, 169/a, 88 Pap Dénes: i. m. 177. 1. Nánásra: Országos Levéltár, u. o. 2/a. fasc. no. 1091/a. Böszörményre: Országos Levéltár, Országos Honvédelmi Bizottmány 6448/1849.
