Századok – 1949
Ember Győző: Oláh István kivégzése Orosházán 1849-ben 160
OLÁH ISTVÁN KIVÉGZÉSE OROSHÁZÁN J 67 ellentétről nem lehetett szó, ott a politikumot a hatóság elleni zendülésben, a szolgabíró megtámadásában találta meg az első alispán. Pedig nyilvánvaló, amit különben jelentésében maga Szombathely is elismert, bogy a legelőkérdés volt az orosházi mozgalom igazi oka- Ha a nép Csákó puszta miatt nem dühödik fel, a szolgabírót nem bántotta volna. A másik tény, amit az első alispán jelentése világosan tanúsít, az volt, hogy a mozgalmat a hatóságok megítélése szerint minél gyorsabban és gyökeresebben el kellett fojtani. Ennek hatásos eszköze, éppúgy, mint Mezőberényben, egyrészt fegyveres katonaság kirendelése, másrészt elrettentő példa statuálása lehetett. A katonaság meg ie jelent Orosházán. A honvédelmi bizottmány gyorsan intézkedett. December 7-én kelt rendeletében értesítette a megyét, hogy Halász Boldizsárt kormánybiztosi megbízatása alól felmentette, helyére Bogyó Sándor képviselőt nevezte ki, s rendelkezésére bocsátotta a Lehelhuszárokat" A kormánybiztos és a katonaság megérkezett Orosházára. A lakosság megfélemlett, úgyhogy a katonaságot rövidesen vissza lehetett rendelni.23 A kormánybiztos még Orosházán maradt, meg akarta várni a községbe kiszállt megyei rendkívüli fenyítő törvényszék működésének eredményét. Ez a törvényszék a parasztmozgalom letartóztatott főbb részeseinek, Ágoston Györgynek és társainak szerepét volt hivatva megvizsgálni és fölöttük ítéletet mondani. Ezekben a napokban, december 7-e táján jelent meg Orosházán a históriás Oláh István. Személyéről nem sokat tudunk meg a pőrében hozott ítéletlevélből, valamint a véle kapcsolatos kormánybiztosi jelentésből- Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a hatóságok nyilvánvalóan ellenszenves színekben festették fe alakját és tetteit. Előbb szegedi, majd erdélyi származásúnak vallotta magát. Útlevele nem volt, a hatóságok ezért csavargónak minősítették. Rovására írták, hogy tív év óta „törvénytelen szövetségben" élt Busa Ágnes nevű nővel, aki vándorútján kísérő társa volt Oláh György munkája Busa Józsefnek mondja a históriás kísérőjét, akiről romantikus képet rajzol Barát Endre regénye. A históriás az első napokban házról-házra járva árulta könyveit és füzeteit. így értesült a községben lezajlott eseményekről és felháborodott azokon. Véleményét nem rejtette véka alá. December 14-én a hetipiac alkalmával nagyobb hallgatóság előtt beszédet is mondott. Hiába figyelmeztették, hogy vigyázzon nyelvére, mert „most nagy törvény van". Arra buzdította a népet, hogy ne nyugodjék bele a legelő visszaadásába. Azután pedig a kormánybiztos ellen fordult. Az ítéletlevél szerint a következőket mondotta: „A közlegelőt az uraság a lakosoktól elfoglalta és a lakosoknak eziránti panaszuk kihallgatása végett egy kormánybiztos van kinevezve. De ne hidjenek ezen embernek, mert az nem felsőbb helyről küldetett ki, hanemi a vármegyének és uraságnak fogadott embere. Az nem kormánybiztos, mert nincsen koronás pecsétje. Az csak egy rongyos íródeák, ki firkálni tud és cigány által készített pecsétnyomót, s azt az írás alá nyomja, s azzal könnyen tudhat veres bankót is csinálni. És erre elmondja, hogy ő kormánybiztos e magát Kossuth emberének vallja. Pedig én jól ösmérem, vele együtt írtam." Továbbá: „...ha egyik lábát megfogom, noha sánta vagyok, mégis széjjel verem vele a többit". 22 U. o. 4475/1848. sz. Kossuth 1848. december 8-án kiáltványt intézett Békés megye lakosaihoz. Ennek szövegét teljes egészében kiadta Oláh György, i. т., I. k„ 475—480. 1. Itt csak utalok reá. 23 A kormánybiztos 1848. december 10-én kelt jelentését 1. Országos Levéltár, 1848-i belügyminisztérium iktatatlan vegyes iratai között.
