Századok – 1949

Kató István: Első köztársasági mozgalmunk a magyar történetírásban 146

EL6Ő KÖZTÁRSASÁGI MOZGALMUNK a MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN 157 eldöntéséig a tömegben nem alakulhat ki józan felfogás, amit Fraknói első könyvének minden „leleplezés" számba menő eredménye ellenére Is a jelzett tekintetben hatás nélkül való maradása igazol. Martinovics, bármily sötét színben tüntessék is fel most a legújabb kutatások, tiszteletreméltó mártyr fog maradni, míg a felelősség, mely reá nehezedik, pontosan nem határozható meg."5

1 Míg Fraknói megmaradt nagyrészt Martinovics és társai jellemének bemocskolásánál, a sokkal politikusabb Mályusz ezt elfogadva, továbbfejlesztette egy teljes történelmű korképpé. Elmélete szerint az 1792—93^as években a nemesség „bölcs konzervativizmussal" jótékony, „lassú haladást" indít ei, amelyet a király is támogat. „Minden akadály el volt hárítva s minden jel azt mutatta, hogy a munka sikerülni fog s ai reform megvalósítható. A fejlemények megmutatták, hogy a. király és a nádor közötti viszony a főherceg haláláig, az utolsó napig nem változott meg, az ugyanolyan maradt, mint 1791 nyarán volt- A magyarság sem változott meg, s hogy jobb sorsának napja leáldozott, mielőtt feljött volna, annak nem ő lett aiz oka Nagy és fejleményeiben végzetes változás következik be. Egy kísérteties, feketekámzsás alak tűnik fel, mintha a pokol küldte volna ezt a romlott, atheista papot. A romantikus írók féktelen fantáziája tudott csak hozzá hasonló szörnyeteget leírni s ő eleven valósággá lett, hogy elpusztítson mindent, ami magyar, hogy megsemmisítse a magyarság újjászületésének minden reményét. Martinovics inspirációjára egy olyan összeesküvés támadt, amelynek célja idegen a magyar társadalom törekvéseitől, gondolkodásától, s amely kompromittálva a magyarságot, végzetszerűen megváltoztatja ai nádor gondolkodását."52 Elméletét még szélesebben megalapozza azzal, hogy azt bizonyítja, a liberális történetírókkal szemben, hogy I. Ferenc, uralkodásánának kezdetén még nem volt reakciós, csak a köztársasági szervezkedés hatásária» a nádor befolyására változott meg. „Az egész összeesküvés legkárosabb következményének éppen azt tartjuk, hogy a nádor felfogását, hitét Martinovics vallomásai és az események ilyen téves irányban befolyásolták és fejlesztették."5

8 A Habsburg reakcióért tehát a radikális demokraták a felelősek. Mályusz teljesítette Klebelsberg célkitűzését. Ne vezessen félre minket Fraknói, Mályusz és a többiek „szent haragja", amellyel Martinovics gyengeségeit támadják. Nekik nem az fájt, hogy Martinovics ingadozó republikánus volt, hogy kompromisszumokat kötött a királylyal, nem az fájt, hogy nem volt elég következetes demokrata, hanem éppen az fájt, hogy bár ingadozva és nem elég következetesen, de demokrata, republikánus, sőt materialista volt. Bár jellemüket kezdik ki, valójában céljaikat akarják támadni. „A radikálisok törekvése nem volt kivihető a társadalom akkori fejlettsége fokán, hiszen még ma, több mint egy század elmúltával is mindig idegen, tőlünk."5

4 " Századok, 1921—1922. 573. 1, 62

Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg Nádor iratai. BpP

, 1926. 141. 1. 55

Id. m. 200. 1. « Id. m, 136. L