Századok – 1949
Kató István: Első köztársasági mozgalmunk a magyar történetírásban 146
156 KATÓ ISTVÁN „Mi volt az irat tulajdonképpeni rendeltetése, kikre akart vele hatni? oly kérdések, amelyekre válaszolni nem bírunk. Tudnia kellett, hogy a materialisztikus felfogásnak leplezetlen hirdetése, sem az udvarnál, sem a bíráknál kedvező hatást tenni nem fog. Valószínű, hogy megfontolás nélkül hódolt ezen esetben is egy ötletnek, mely megragadta."4 6 Az ellenforradalom korszakának történetírása új szakaszt jelent a köztársasági mozgalom irodalmában. E korszak történetírói ki akarták irtani történetírásunkból a 19. század második felétől kezdve kialakult — bár igen gyenge — demokratikus és liberális hagyományokat. Klebelsberg 1922-be.n a Magyair Történeti Társulatban tartott elnöki megnyitójában megadta aiz ellenforradalom programmját a magyar történetírás „továbbfejlesztéséről". Ez mutatott irányt; az ellenforradalom történéseinek.47 Hómaini szerkesztésében megjelent „A magyar történetírás új útjai" című gyűjtemény: fejtegeti bővebben: az ellenforradalom történetírásának programmját.4 8 Szekfü Gyula ebiben többek között a következőket írja: „... nem állíthatjuk, hogy az elmúlt korszak politikai történetírásában a vonalvezetés szerencsés lett volnuai. A végső benyomás, melyet az (irodalom áttanulmányozása áltlal nyerhetünk..;, alig lehet egyéb, minthogy a magyar történettudomány a franciához hasonlóan, elsősorban a liberalizmus szempontjait alkalmazta, s a szabadságideák sorsát kutatta, • a nemzeti elet más megnyilvánulásait öntudatlanul is elmellőzve.."43 ,Az a körülmény, hogy a szabad s ági deák sorsának kutatását helyezte a történeti érdeklődés középpontjába, már1 magábanvéve is a perspektíva elferdülését okozta. Utóvégre is lehet, hogy egy rabszolganép történetében a szabadság az állandó és legfontosabb kérdés, de a magyar nem volt rabszolganép, életében tehát kiterjedt korszakokkal találkozunk, amelyekben 'a szabadság kérdése csekély vagy semmi szerepet nem játszott."5 0 Klebelsberg útmutatása nyomán kezdenek hozzá Domanovszky és Mályusz a magyar kormányzók okmányainak feltárásához és történetük megrásához. Ennek keretében jelent meg Mályusz Elemér „Sándor Lipót főherceg Nádor iratai" című munkája. Ez újítja fel és fejleszti tovább Fraknói értékelését az első köztársasági mozgalomról. Mályusz munkája sokkal igényesebb, politikusabb, alaposabb felkészültségre vall, mint Fraknóié. Mályusz e munkájának célját már 1922-ben Fraknóiról írt bírálatában kifejti; „El nem hallgatható kifogásunk Fraknói könyve ellen, hogy nemi foglalkozik eleget annak a hatásnak a megállapításával, amelyet Martinovics egyénisége és az általa megindított mozgalom nemzetünk fejlődésére gyakorolt. Ez a hiány iámnál szembetűnőbb, mert ennek objectiv 4< Fraknói: Id. m. 181. 1. (Kiemelés tőlem: K. I,) 47 Klebelsberg: Elnöki megnyitó beszéd. 1922. Századok. 1921—22. 612. 1. „Legújabbkori történetírásunk egyik fő fogyatékossága, hogy túlnyomólag az országgyűlések és u politikai irodalom történetével foglalkozik és elhanyagolja a kormányzás és a közigazgatás történetét... A kormányzati és közigazgatási történelem behatóbb művelése nemcsak történetírásunk egyoldalúságait fogja enyhíteni, hanem reálpolitikai irányba fogja terelni a nemzet politikai gondolkodását is, amire akkora szükség lenne." 48 A magyar történetírás új útjai. 1931. « Id m. 436. 1. » Id. m. 438. 1.
