Századok – 1949
Kató István: Első köztársasági mozgalmunk a magyar történetírásban 146
152 kató istván A harmadik irányzatnak, a reakciós történetírásnak az őse a 19. sz. elején Szirmay Antal." Kazinczy már a kéziratra ezeket írta: „Jaj Ugy az emberiségnek, ha történetei aszerint jegyeztetnek fel, mint méltóságos udvari consiliárius Szirmay Antal ur cselekvék ezen írásban! Ugy ennek történetei, amiket olvasunk, nem egyéb mint akart és nemakart hazugságok szövedéke-"2 7 A 19. sz. végén a már említett Martinovics-kultusz idején Fraknói Vilmos címzetes püspök látott hozzá, hogy tudományosabb álarcban végezze el azt, amit Szirmay primitív eszközökkel kezdett meg a század elejéni Kazinczynak Szirmay munkájához írt megjegyzéséti méltán írhatnánk Fraknói munkáinak margójára is. Fraknóinak sikerült célját elérni, nem utolsó sorban azért, mert a 20. században a magyar Tanácsköztársaság bukása után. a győztes ellenforradalomnak szüksége volt az első köztársasági mozgalom emlékének meghamisítására és ezért Fraknói nézeteit fejújították, sőt még továbbfejlesztették. A liberálisok és jobboldali szociáldemokraták pedig, akik kiszolgálták politikailag az ellenforradalmat, az ideológia frontján sem fordulhattak azzal szembe. Az ellenforradalom időszakában a köztársasági mozgalom haladó hagyományait csak a kommunista mozgalom tartotta ébren. A kommunista legális és illegális sajtóban több cikket, utalást találunk e kérdésre. 1926-ban Rákosi Mátyás a. törvényszék előtt úgy beszélt róluk, mint a kommunista, mozgalom harcos elődeiről: „Mindem felszabadító mozgalom, amikor megkezdődött, annak az osztálynak ellenállásával találkozott, amely éppen uralmon volt. A bur» zsoázia is forradalmi osztály volt. a feudalizmussal szemben. Akkor ennek az osztálynak első forradalmárai, Martinovits és társai mártírhalált haltak, a forradalmi osztály képviselőinek végtelen sora vonult börtönökbe, de a künnmaradtak tovább harcoltak a burzsoáosztály uralomrajutásáért. Épúgy hamis útlevéllel végezték munkájukat, mint ahogy mi is és a fejlődés végül is uralomra juttatta a burzsoáosztályt."28 Fraknóinak napjainkig szinte monopóliuma van a köztársasági mozgalom kérdéseiben. Egyedül ő nézte át az összes iratokat. Negyvennégy évig foglalkozott ezzel a témával és e kérdésről írt munkái közel ezer oldalt tesznek ki. Az összes későbbi történetírók hozzá nyúlnak vissza, az ő adatait, értékelését veszik át. Hatása alól még demokratikusabb történetírók sem, tudták magukat kivonni. Fraknói készítette el az uralkodó osztály számára az első magyar köztársasági mozgalomról szóló értékelést. Mindez indokolttá teszi, hogy életét és tevékenységét közelebbről megvizsgáljuk. Fraknói a dualizmuskorabeli Magyarország ünnepelt történésze volt. Bámulatosan gyors karriert futott be. Már harminc éves korában az Akadémia tagja volt, harminchat éves korában pedig az elhúnyt Arany János helyére lépett, mint az Akadémia főtitkára, közben nagyváradi kanonok és címzetes mint az egészségeseknek." Barabás T. Martinovics élete. Bp., 1945. 63—64. 1. — Barabás e kérdésről színművet is írt. Sajnálatos, hogy Barabás munkáira sokan úgy tekintenek, mint a köztársasági mozgalom új, demokratikus értékelésére. Illés Béla a sajtóban is bangót adott e véleményének. ,,Barabás kidolgozza Martinovics Ignác nagyon nem egyszerű életútját... újjáértékelve a történelmet." Új Világ. 1949. december 16. 20 Hosszú ideig kiadatlan. Szirmay Antal: A magyar jakobinusok története. Bp., 1889. 27 Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Bp„ é. n„ feljegyzések a magyar jakobinusok históriájához. 257. 1. 20 Bákosi-per. Bp* 1950. 100. 1.
